Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

245

látszik, Nicef'or is osztozik ezen véleményben ; a fent- nevezett helyén ugyanis különféle kínzásokról tesz említést, mellyeket Sándornak halála előtt kelle tűrnie. Rufin (Tört. 6- k. 28. fej.) erről így értekezik:

„Sándor jeruzsálemi püspök hitéért ismét biró elébe álittatlik, s bilincsek közt börtönre vettetik ; s miután az elaggott tisztes ősz Isten dicsőségéért, többféle kínzást és gyötrelmet szenvedett, a börtönből bíróhoz, innét ismét börtönbe hurcolhatva , folytonos kínok közt végzé be földi életét.44

XII. Hogy Sándornak vértanusága Decius alatt történt, egyhangúlag bizonyítják a fentnevezett irók.

Halálát Özséb 252-re, a Bollandisták pedig böjtmás- hava 18-ra teszik. Papebroche a jeruzsálemi püspökök történelmében a 259-ik évet mondja bizonyosnak. A görögök havikönyveikben, mint említők — karácsonhó 12-én ülik ünnepét, jóllehet ugyan ezen havikönyvekben böjtmáshava 15-én is emlittetik Sándor jeruzsálemi püspök. A latinok pedig — a közönséges vértanuköny- vek szerint, böjtmáshava 8-án ünnepelik Sándor emlékét. — Valljon azon Sándor, ki a római vértanukönyv- ben boldogasszonyhó 30-án emlittetik, ugyanaz-e, né- némellyek kétségbe vonják. Mást állít Baronius bibor- nok ezen naphoz tett jegyzeteiben, kinek véleményét mi is elfogadjuk, mig az újabb vértanukönyveknél biztosabb érvekkel be nem bizonyittatik, hogy ezen különféle helyeken említett Sándor egy azon jeruzsálemi püspökkel.

Elöjegy zetek

sz. Pionins és társai vértanuságárol.

1. Jóllehet senki sem vonja kétségbe, hogy sz.

Pionius Ázsiának Szmyrna városában múlt ki dicső vér- Píoniusko- tanusággal; mindazállal a tudósok heves vitatkozásait™™/elmInyí idézé elő a kérdés: mellyik üldözés alatt történt ez? Némellyek Aurel császár idejére teszik, mások azonban Decius üldözését állítják valószínűbbnek. Az első ál-