Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
166 a vértana száját ökölülésekkel zuzatta. Sz. Epipod azonban a neki okozott fájdalom által még inkább szilárdíttat- ván, habár fogai vérrel borittattak, e szavakat halla- tg.'Krisnustá: «Vallom, hogy Krisztus az Atyával a Teremtő. ésSzentlélekkelegy Isten, s méltó, hogy telkemet átadjam annak, ki az én Teremtőm és Megváltóm. Mert igy életem nem vétetik el, hanem jobbra változik. S mitsem tesz, bármelly módon végeztessék is a testi gyöngeség, csak a lélek, mennybe vezettetvén, teremtöjéhez visszatérjen.“ Midőn boldog Epipod ezeket állhatatossággal mondotta volna, a vérszomjas biró parancsára a kinpadhoz köttetett, s oldalai a körülálló poroszlóktól belé aggatott körmökkel szaggattattak. A nép azonnal rettenetes lármát csapott, kérvén, hogy neki adassék át, kövek zápora által zuzattassék, vagy a böszíiltek által darabokra tépessék; s igy a dühöngöknek késedelmezönek látszott a biró kegyetlensége. Tartván azonban az elnök, nehogy a nép nagyobb erőszakot kövessen el, saz Ítélet hatalmát és tekéntélyét lázadás által megsértse: a mindenünnen rohanó néptömeg erőszakos és esztelen dühének lecsillapítására , s e mozgalom okának eltávolítására Epipodot a .törvényházból kivezettetvén, pallos által végeztette ki. S igy tehát minél izgatóbb volt az ellenség zaja, annál inkább gyorsittatott Isten intézményéből vértanuságának befejezése : hogy a minden szenvedés és üldözés fölött gyözelmeskedö ifjút, a jutalmazó s mindörökké áldott Krisztus annál hamarább vegye magához. VII. Epipod és Sándor boldog vértanukat már a kisded kor kapcsold egybe, gyermekkorukban sziveikbe csepegtetett Isten félelme, mellyben ifjúkorukban annyira megszilárdultak, hogy végre lelkidet és érdemek által egyesülve, vértanuságra jutottak, mellyet mint Isten adományát mindketten egyiránt vettek. De mivel Urunk Jézus Krisztus harcosainak a gyözelcmba- bért úgy osztja ki, hogy kiket az időben közös hitvallás fűzött egybe, a halál által mégis elválasztatnának,- méltán következtetjük, hogy ez azért engedtetett meg
