Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

165

mat ') megveti, ki a böjtökben gyönyörködik, s minden kéjt kárhoztatván, szomorú és gyümölcsléién szüzességet pártol. Mi jót lehel pedig valakivel, ki még magát sem volt képes a leghitványabbak üldözése ellen megvédeni? Mindezeket pedig azért adtam elődbe, hogy azon szigort letevén, mint ifjú gyönyör- és örömben élvezzed ez élet boldogságát.“

V. Erre sz. Epipod igy válaszolt: „Krisztus és aMiketömog- katholika bit szeretete nem úgy fegyverzett föl engem,

hogy érzelmemet részvéted esábjai megindíthassák. Mert az illy részvét nem egyéb kegyellenségnél; veletek élni: örök halál, általatok elveszni pedig dicsőség.Jézus Kris*- e nem tudod, hogy a mi örökkévaló U- és ember, runk, Jézus Krisztus, kit m e g f e s z i 11 e t- n e k mondasz, f ö 11 á m a d t, s h o g y kifejez- h et len titok -) utján ember és egyszersmind Isten lévén, szolgáinak a halhatatlanság útját elkészíté s őket a mennyországba vezeti. De hogy közönséges módon szóljak veled; mivel a fönségest föl nem fogod, valljon annyira vakult-e elméd , hogy nem tudod, miszerint az ember a lélek és lest kettős mivoltából áll ? A léleké az uralom: a lesiet szolgaságban tartjuk. Az ocsmányságok, mellyekkel ördögeiteket tisztelitek, a testet gyönyörködtetik, de a lelket meggyilkolják. Már pedig micsoda élet az, hol a nemesebb rész kárt szenved ?

Mi a lélek ügyében a lest ellen harcolunk, mi a lélek ügyében a vétek ellen küzdünk; de a ti istenetek a has, s oktalan állatokként hosszú torkoskodás után a jelen éleinek végét örök halálnak tartjátok. De mi, kik általatok üldöztetve veszünk el, midőn a mulandókat elhagyjuk , örök életbe megyünk.“

VI. A biró pedig e válasz fölött bámulat és ál- mélkodás által elragadtatván, s haragjának ösztönétől indíttatván, ezen csodálandó ékesszólás eszközét, t. i.

') A kolberti kéziratban, Bollandisták és Szuriusnál a latin ,laetitia1 helyett, ,licentia1 van téve.

A rheimsi kéziratban e helyett mysterio, pietate van.