Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
148 A vértanuk többféle módon végeztettek ki. Mnturus és Sanctus. Blandina ismételve ki- noztatik. tak ki a vértanukra. Mindennemű és külön szinü virágokból fűzött koszorút mutattak be a legboldogabb vértanuk az Atya Istennek, s valóban méltó vala, bogy a legvitézebb bajnokok, kik sokszerii csatát kiállottak, jeles győzelmet aratlak, a halhatlanság dicső koszorújával ékesítessenek. Maturus t. i. és Sanctus Blandiná- val s Atlalussal a színkörbe vezettettek a vadállatok elé, a pogányok embertelenségének nyilvános látványául, kik számára ez alkalommal a mieink végett ajándékoktól kisért rendkívüli ünnepély tartatott. *) Maturus és Sanctus, mintha az előtt semmit sem szenvedtek volna , a színkörben újólag mindennemű kínzásokat kiáltottak ; vagy inkább mint bajnokok, kik már sokszor győzelmet víttak elleneik fölött, s már magáért a babérért küzdöttek, ismét kiállották az ott szokásos ostorcsapásokat, az őket hurcoló vadállatok marásait, s mind azt, mit az esztelen nép, saját kénye szerint zajos kiáltozásaival követelt; végre a vas széket, mellyen midőn a vértanuk tagjai égetlettek, orraikat a legkiáll- hatlanabb szag lölté el. De még most sem vetetlek végett kegyetlenségüknek, sőt annál inkább lángolt dühök ; minthogy a vértanuk állhatatosságát megtörni igyekeztek. Mindamellett Sanclusból semmi más szót nem csikarhattak ki, mint azt, mellyet vallatása elején mondott. Végre illy nagy küzdelem kiállása után még soká éleiben maradván , megfojtanak , s látványa lettek e napon a világnak, azon sokszerii változatosság helyett, melly a küzdérek (gladiator) játékaiban látható. Blandina pedig karóra akasztatván, vadállatoknak dobatott, ki midőn már fölfüggesztve szemlélteték, s Istenhez a legbuzgóbban esedezett, a legnagyobb elevenséget önté a többi harcosba ; mert e küzdelemben, testvérök alakjában, testi szemeikkel azt láták, ki az ö üdvökért azért feszítteték föl, hogy a benne hívőket meggyőzze arról, miszerint az, ki Krisztus dicsőségéért szenved, az élő Istennek sorsosa leend. S minthogy *) Mert hasonló ünnepélyek különben csak halárzott napokon adattak.
