Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
136 Mindnyájan fejvesztésre kárhoztatnak. Ezen emlékiratot szemtanuk Írták. Haláluk ideje. V. Ezeket hallván a főnök kimondá az ítéletet : Kik az isteneknek áldozni és a császár parancsának engedelmeskedni nem akarnak megosloroztatván halálra hurcoltassanak, miként azt a törvények parancsolják. S igy a sz. vértanuk Istent magasztalva a szokott helyre vezettetvén, ostorozás után pallossal sujtattak, és az Üdvözítő vallásában vértanuságukat befejezék. Hulláikat elvitték némellyek a hívek közöl, s alkalmas helyen elrejtették a mi urunk Jézus Krisztusnak kegyelméből, kinek dicsőség mind örökön örökké. Amen. Előjegyzettek a lyoni sz. vértanuk szenvedéséhez. 1. A lyoni vértanukróli emlékirat szemtanuktól Íratván össze, hitelességéről legkevésbé sem kételkedhetünk. Ez annyira becses egyházi régiséget cezáriai Özsébnek köszönhetjük, ki azon kegyetlen üldözésnek, melly az egyházat Márk Aurél alatt szorongatá, némi vázlatát adandó, a viennei és lyoni egyházak levelét, mellyben ezen vértanuk szenvedései foglalvák, egyháztörténete 5-ik könyvének első és következő fejezetében közié, s ugyanazon könyvéhezi előszavában mondja, hogy majdnem számtalan vértanú tündöklött akkor a római birodalomban, midőn az üldözés egyéb tartományokban ép ügy dühöngött mint francia országban. 2. Ezen események korán üzséb az említett előszóban Márk Aurél uralkodásának tizenhetedik évére teszi állítja, hogy ugyanazon évben választatott a megholt Szoter nevű római pápa helyébe Eleuther. Ez Krisztus után 177-ik év, mellyet Özséb évlapjaiban Márk Aurél uralkodása 16-ik évének mond. Az alexandriai évlapok szerzője is ez időszámítást használja, ki sz. Pothin s egyéb lyoni vértanú szenvedését Márk Aurél kormányának 16-ik évére teszi. Azonban Dodwell Henrik valamint Cipriánróli 11-ik értekezésében, úgy a római pápák következéséröli különös értekezésének
