Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

isteneink lerombolója, ki sokakat rávesz, hogy se ne áldozzanak az isteneknek, se ne imádják őket.“ így szólották ők, és kiáltozván, kérék Fiilöpöt Ázsia parancsnokát, miszerint oroszlányt bocsálasson Poli- liárpra. Fülöp azt feleié, hogy ezt nem teheti, mert már lefolyt az olly vadászatok határideje. Ekkor mind­nyájan egyszerre riadozák : Polikárpnak meg kell éget- tetnie. Ugyanis be kelle teljesednie a vánkos felöli látmánynak, mellyet egykor imádságában égni látott, s a mellyröl mondá övéinek: ,Nekem elevenen kell megégettetnem.4 XIII. Minden gyorsabban történt, semmint beszél­jük. Az egész nép, a műhelyekből és a fürdőkből da­rab s hasábfákat hordott össze, a zsidók pedig, miként illy alkalmaknál szokásuk, különösen buzgók valának segitséghozásban. A máglya elkészülvén, Polikárp megfosztatván ruháitól, meg övétől, igyekvők saruit is leoldani, mit az előtt nem szokott tenni, minthogy hí­vei mindig azon vetekedtek, ki érinti meg legelőbb testét. Mert sz. élete végett vértanusága előtt is, minden jó módon tisztelteték. Körülrakták erre öt a máglya ösz- szehalmozott szereivel. Midőn pedig le is akarák szegez­ni, mondá: „Hagyjatok igy. À ki nekem megadja a tü­zet elszenvednem, megfogja adni azt is, hogy a máglyán mozdulatlan maradjak szegeitek biztosítása nélkül is.“ XIV. Nem szegezték tehát öt le szegekkel, hanem megkötözték kezeit, miket kötözés végett maga tartott bátra, hasonló lévén a derék ürüvezérhez , melly az áldozatra a nagy nyájból kiválasztatik , Istennek ked­ves égöáldozatul. Áztán felnézvén az égre: „Minden­ható Úr Isten, — mondá, — Atyja a te kedves és ál­dott Fiadnak, Jézus Krisztusnak, ki által ismeretedre jutottunk, Istene az angyalok, és hatalmaknak, minden teremtésnek és nz igazak egész sokaságának, melly színed előtt él : áldlak, hogy érdemesítettél engem e napon és ezen órában részlvenni vértanúidnak társasá- gábán Krisztusod poharában, hogy a lélek és test örök létére föltámadjak, s a Szentlélek által rothadatlan le­gyek, mikre vajha ma fölvétetném színed előtt, mint-

Next

/
Thumbnails
Contents