Szeretet gyöngyei. 1854-ik évi karácsonhó VIII-ikának emlékeül szentelve (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)

18 Hányszor emelte már Kiirtó fegyverét Reád vad ellened,

S érezteté dühét ?...

Mindannyiszor megótt,

S elűzve bősz pogányt, Hozott reád megint Fellegtelen korányt.

Légy híve hát, s szeresd Tisztelve Máriát !

S ö kérni fogja majd Éretted szent fiát.

Ha majd borulni kezd Eged, s határodon Dúló vihar csapóiig Vészterhes szárnyakon :

Legott emelj fohászt Hozzá gyermekdedül, S azonnal általa Borús eged derül.