Sulyánszky Antal : Gróf Nádasdy P. Ferencz néhai kalocsai érsek (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)
12 ïg^ 'S o<5\ OJ b ben helyezve minden bizalmát, vévé ö át föpász- tori hivatalát. Hivatalának egyik legjelentékenyebb ágát hivé betölteni, ha mindenekelőtt a növendékpapok czélszerü neveltetéséről gondoskodott. Már magában a fölvevésben is nagy elövigyázat- tal élt, nem tekintve a testre és vérre; de igen, inkább az erkölcsre és tudományra. Úgy van, a tudományra is; mert jól tudá, hogy „azon ezer alakú mérges nyilaknak, mint Hoványink mondja, miket a tagadhatlanul terjedő áltudomány és so- kattudás, szent hitünk ellen szüntelen szórnak, valódi alapos tudománynyal fölvértezett kebel áll csak bátran elébe“ : s azért nagy gondot fordított ö a növendékek tudományos kiképzésére is, s a váczi papnöveldében egykor virágzott olvasó- egylet is fökép az ö bőkezűségének köszönte létét. De a tudomány szeretet nélkül fölfúj ; s azért nem kevesbbé gondoskodott ö arról is, hogy a növendékpapság „bő ugyan — mint mondá — de igaz, de józan ; fölvilágosodott, de mégis ajtatos tudományosságra tanittassék : nehogy az ismeretek bősége a szeretetet, melly föl nem fúj, melly mindent hisz, mindent eltűr, kiirtsa keblökböl.“ — Szóval, Üdvözítőnk intéséhez mérte magát, ki tanítványainak mondá : „Estote prudentes sicut serpentes, et simplices sicut columbae.“ — °zorgalmukat nevelendő, ö maga is többszö"
