Sulyánszky Antal : Gróf Nádasdy P. Ferencz néhai kalocsai érsek (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)

gÆr-o­o 6 vényét ; itt tanulta meg a hálát szülői iránt, mi drága aranyszálként szövődik keresztül egész éle­tén. Idegen nevelői kezekre csak akkor bizaték a minden jóra s szépre hajlékony gyermek, mi­dőn már szivében az isteni malaszt jól mély gyö­keret vert; ekkor is csak ollyakra bizatott, kik nemcsak tanítni, hanem nevelni is tudnak. Ha kit az Isten, különös gondviseléssel vá­lasztottjául szemelt ki magának, korán szoktak abban nyilatkozni az isteni hitvallás jelei. Borr. szent Károly, gyermeki játékai közt az istentisz­teleti szertartásokat utánzá ; szent Athanáz a ten­gerparton játszván pogány gyermektársait ke- resztelé:— Ferenczünkben már gyermekkorában bizonyos gyöngéd vonzalom volt észrevehető a szent dolgok iránt, és—saját vallomása szerint— alig hét éves korában már különös előszeretettel viseltetett az egyházi személyek, főleg pedig a szülőit meglátogató apostol-utódok iránt. Szülői házához b. eml. Batthyányi József, herczeg észt. érsek járatos lévén, ö volt az, ki mindig türelmetlen kíváncsisággal leste az érkezőt, s illyenkor aztán feltartá magának a szerencsét : neki ajtót nyit­hatni s kezét legeslegelöbb megcsókolhatni. A mit így sejteni lehetett, mégis történt. Fe- renczünk iskoláit Tatán, Komáromban és Bécs­ben dicséretes szorgalommal s kitűnő önmagavi­(y selettel végezvén, szive sugallatát követve, az S,

Next

/
Thumbnails
Contents