Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele

48 átalában, a mint rövid idő óta a történelem némelly ste­reotyp hazugság szennyétől megtiszlittatott, egyszers­mind az inquisitio történelmében is becsét veszti már né­hány régóta folyamatban levő hamis pénz. Nem az inqui­sitio , hanem az igazság védelmére szánvák tehát követke­ző észrevételeink is, mellyek ezen törvényszék mivoltát közelebbről fölvilágosítandják. Az inquisitiot sokan nem a 15-és 16-ik hanem a 19- dik század alapelvei szerint Ítélik meg, s azért itéletök szükségkép igaztalan. Míg körülbelől egy század óta igen hajlandók az emberek épen a mindennemű eretnekek- és hitetlenekben képzelni az állam legműveltebb és nemesebb polgárait : — úgy az inquisitio — egészen ellenkezőleg — a középkor abbeli nézetén alapult, miszerint a hittőli el­szakadás fölségsértési bűn, s csak az állam vallásának követője bátorságos és bizalomra méltó polgára az állam­nak. Természetes, hogy egy álláspont védelmezője rész- rehajlatlanul nem méltányolhatandja egy más álláspont je­leneteit , hacsak korából mintegy kiemelkedve, azon korba s gondolkozásmódba nem helyezi magát, mellyet megítél­ni akar. S ezt teszi minden igaz történész ; de épen az inquisitio az, mit legtöbbnyire ollyanok Írnak és raj­zolnak le, kik vizsgálódások helyett csak szóvirágok-, nyomozás helyett csupa állítmányok-, tárgyilagos bírálás helyett puszta regényszerű rajzolatokkal lépnek elő, sa tudomány hiányát nyelvök szépségével akarják pótolni. Természetes, hogy az illyen emberek meg nem gon­dolják, miként ezen elv: cuius est regio, illius et religio, mellyen az egész inquisitio alapul, régi időben átalánosan elismertetett, s olly kévéssé hozatott kétségbe, hogy azt névszerint főkép a protestánsok védték, és vitték az életbe át. Például Pfalz tartományát hozom föl, hol III. Frigyes választó fejedelem, ki eddig Luther tanát követte, 1563- ban Kálvinéra tért át, országának minden községét hasonló lépésre kényszerité és mindenkit elűzött, ki a heidelbergi hittant elfogadni vonakodott. Tizenhárom évvel később 1576-ban fia Lajos ismét visszaállitá az eredeti lutherana

Next

/
Thumbnails
Contents