Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
35 esküszegésként föltüntetni. A tény azonban valódilag máskép van. A spanyol uralkodók nem tartották azt királyi szavok megszegésének: ha Spanyolhon két legerényesebb püspökének Talavera- és Ximenesnek ajánlák, hogy tanitás által a mórokat megtérítsék Hogy a megtérteket különös polgári és anyagi előnyökkel is megajándékozta a király 2), azt a régi vallásukban maradt mórok ugyan roszalhat- ták, de semmikép sem tekinthették esküszegésnek. Láttuk azonban a 8-dik cikkben, mikép okozott a mórok elkeseredése ezen térítési kísérlet miatt fenyegető lázadásokat Albaycin-, Alpuxarras-s Sierra-Vermejaban3); *) •*) *) Granada elfoglalása után keresztény érsekség is alapittatott e városban , s az érseki székre Talavera (volt avilai püspök) emeltetett. Ennek fő óhajtása volt a mórok keresztényitése ; azért szorgalmasan tanulta az arab nyelvet ; az uj szövetség némelly részeit arab nyelvre fordittatá sat. ez , s tiszta, erkölcsös élete , szelid magaviseleté olly annyira megszerettették őt a móroknál, hogy nem sokára senkit sem szerettek annyira , mint a keresztények nagy alfaquiját, miként az érsek nevezteték általok. (A szerzőnél, 53. 54. 1.) 2) 1499. októb. 51-kén kelt rendelet folytán a megtért mór leányok azon javakból kaptak adományt, mellyeket az állam Granada meghódításából nyert. Ugyanezen alap szolgált arra is, hogy a megtért mór rabszolgák megvétetvén szabadokká tétessenek. (A szerzőnél, 55. 1.) •*) Ximenes, kezet fogva Talaveraval, mindent fölhasznált a mórok megtérítésére. Egybehivá papjaikat és oktatta őket, ezeket pedig önként követte a nép.— 1499. decemb. 18-án majd 4000. mórt keresztelt meg, s Granada csaknem egészen keresztény város lett. Ezen örvendetes terjedése a kér. vallásnak , fölizgatta a mórok nehány szigorúbb jellemű s az ős vallást féltékenyen őrző egyénét, s ezek gyűlölni kezdek a keresztényeket, s ezzel a kormányt. Ximenes is túllépte kissé az apostoli buzgalom határait. A többi közt, az úgynevezett eleitek-, a hitehagyott keresztényektől származott gyermekeket erővel, szülőiknek akaratja ellen a keresztény hitben nevelteté. S midőn 1499. év utóső uapjaiban Salzedo — Ximenes házmestere — egy alguacil (törvényszolga) s más fiatal kiséretében Albaycinba — a granadai mórok városrészébe — menne , hogy egy hitehagyott keresztény 3*
