Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Jézus társasága, különös tekintettel honukra

283

A magyarnak kiválólag kegyeletes tárgya : a boldog- ságos szűz. Ez szive ömlegésinek, szeretettnek mai napig megőrzött kincse. Nem is csoda. E szent szűz az , kit már első koronás fejedelmünk hazánk védasszonyának nevezett, s ki annyi századon keresztül mint vízözön után föltűnt szivárvány lebegett éltünk egén. Sok szerzetes-rend csakis azért részesült olly szeretetben s fogadtaték be honunkba, mert a szeplőtelen anya tisztelését különösen sajátjává tette ; s midőn a jezsuita-rend szinte épen annak tiszteletét iparkodék az eretnekek által meghidegült hívek szivében föléleszteni, s ez által a hitéletet feleleveníteni: úgy hiszem, megtette azt, mit az erkölcsiség érdekében tennie kellett1), s ezt a Mária-társulatok s más egyletek által.

E társulatok 1569. táján keletkeztek Ráma-, Nápoly- s Genuában sat,, alapítőjok Leon János ifjú jezsuita volt. Ez t. i az üres órákban naponkint egybehítta a jámborabb tanulókat, s ekkor egymás és Isten szeretetére és tudomány- báni szorgalomra buzditák magukat a boldogságos szűz különös tisztelete mellett. Ez ötlet sebesen terjedve csakhamar mindenfelé pártolásra talált, úgy annyira, hogy 1584- ben XIII. Gergel pápa e társulatot a „collegium Romanum“ egyházában „Omnipotentis“ bullája által fő társulati rangra emelte* 2). Eredeti célja e társulatnak a tanulók tökélyes,,Szent-Benedek rendének jutott nagyobbára hazánk és nemzetünk megtérítésének dicsősége. Jelenben, midőn a pogányság halottaiból följáró kisértetként annyi pusztításokat tön ezen „regnum marianum“ téréin, úgy tetszik, ismét Benedek rende maga kiváló hivatásának látja a hit felélesztését“ mond Nogáll, — a pannonhalmi ,;boldogságos szűz szeplőtelen szivéről“ nevezett társulatra célozván.

2) A többi közt ekkép szól ö szentsége : „Nos accepto , quod ple- rique probi, ac pii adolescentes, bonarum litterarum studiis insistentes, singulari erga Beatissimam Mariam Virginem, Dei Genitricem affectu ducti, et magistrorum suorum spiritualibus cohortationibus ad id accensi, Ecclesiam Annunciatonis eiusdem B. Mariae, statutis certis diebus, et horis frequentare, et cum eximia devotionis sinceritate cordisque contritione, conscientiam suam per Confessionis, et sanctissimae Eucharistiae ministerium ex-