Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Jézus társasága, különös tekintettel honukra
281 pistákkal, magának sok Ígéretet s proinotiót tevén, a több papoknak penig hogy a jobbágyságból egészlen eximálják őket, sat .......Kolonics érsektől ollyan pátenseket hozatának, hogy szabadságokban álljon az oláh papoknak, a mellyik religion kiki közülök akarja magát uniálni, azon religiőn levő papok szabadcságával éljen... De.. kik resol- válták magokat hogy a reformata religiőval akarják az uniót a jesuiták ingerléséből azoláhpüspökpersequálni kezdé___U1). Hiába, csak nehéz a protestánsnak a protestáló természetet megtagadni ! Ugyanazon Cserei szerint, midőn 1707-ben a szécsényi gyűlés határozata következtében , a jezsuiták, — nem akarván az austriai tartománytól elválni s a szövetség határzatit aláírni, — száműzetni rendeltettek; Rákóci Ferenc, a mellettük felszólalt megyéknek „remonstrálja : hogy semmi kegyesség nincs abban a szerzetben, (a jezsuita szerzetben) ... hogy az eretnekek kiirtására erős hittel kötelezik magokot, (talán csak az eretnekségek kiirtására?) és noha tudománynyal őket nem tudják megtéríteni, de erővel s persecutioval addig kénszeritik , hogy az országot felháborítják , és a más re- ligiókon való keresztény királyokot hercegeket afféle cselekedettel felingyerlik (?!) s annál inkább meggyülöltetik a pápista religiót azokkal, midőn baromi zelussal, mellyeta szent irás kárhoztat, akarván a pápista religiót szaporítani, több kárt tesznek (?)sa római ecclesiát darabokra szaggatják (?)“2). Tehát igy? Baromizelusnak nevezi Cserei (mert hisz Rákóci ezeket s hasonlókat, miket Cserei ráfog, nem mondhatta), ha a jezsuita, Isten dicsőségének vágyától föllángolva törhetlen lélekkel lép az elcsábítottak közé s kihirdeti nekik az Ur igazságát ? ........ Minek nevezzem én, ha a prédikátorok „magyar-nyelvű eretnek, sőt eretneknél is rosszabb könyveket hintegettek a tudatlan nép közé11 5) ? Ezt csak a prédikátorok tehet- * 2 3 b IJjabb nemz. könyvtár, Cserei Mih. Históriája, 286. 1. V. ö. Dr. Lányi, Magy. föld Egyházi. II. r. 254. 1. 2) ^Cserei Mih. Históriája, id. h. 580, 581. 1, 3) Hevenesi kézir. I.