Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Jézus társasága, különös tekintettel honukra

270 honunkban találjuk őket. Most a turóci prépostság lett lakhelyök, minthogy azonban „ott is sok volt az ellenség, s a munka haszna karcsú“; 1598-ban Sellyére tétetek át a collegium, melly 1602-ben Carilli Alfonz házigazgató­sága alatt már 400 tanulóval bírt. Legnagyobb pártfogó- jok volt ekkor Forgách Ferenc nyitrai püspök, ki egyszers­mind könyvtárral látta el őket. Még inkább előmozditá ügyöket, midőn 1607-ben esztergomi érsek és bibornok lett, — most már arra is törekedvén, hogy Nagyszom­batban nyissanak oskolát. E végből az ő kivánatára Káldi Márton és Szegi Ferenc atyák — a gréci collegiumból — Nagyszombatba jöttek ; Pázmánt pedig Romába küldé , hogy (Y. Pál) ő szentsége a helybeli domonkosi-apácák lakhelyét engedné át a jezsuita atyák számára. A pápa be­leegyezett , s a szüzek a pozsoniak közé helyeztetvén, lakhelyüket a jezsuiták foglalták el 1615-ben. Nem soká­ra Forgách, a hatalmas pártfogó, jobb létre szenderiilt. Utána az erre legméltóbb Pázmán Péter foglalta el az ér­seki széket. S e férfiú egyszersmind a honi jezsuita-rend állandósításának legnagyobb bajnoka. Ő mint érsek is sze­rette rendjét, kiváló szeretettel vonzódott anyja iránt, de „ez csak az emberiség dicsőségét biztosítja számára , s csak azon vakbuzgók vehetik ezt rósz néven, kik minden­kép csupán azt fürkészvén a mi hiányos és rósz s magok is abba merülvén, elveszték erejüket a jóra nézhetni“ mond Fessier. Pázmán kora tehát időszakot képez a honi jezsui­ta- rend történelmében , — igen ; sőt a magyar műveltsé­gében is 1). „Azért áldott meg ő vele a Gondviselés, hogy Magyarországban a Katholika Hitet védné : s a fölöttünk Igaz műveltséget értek , nem minőt a mai világ hajhász , hanem mint Somogyink velősen meghatározza: „a valódi s az egész em­bert megnemesitő műveltség , az ebbe magasabb szellemet lehelő vallásos elem nélkül nem képzelhető ;... a műveltség eszközei : a vallásos nevelés, tiszta keresztény hit s erkölcstan, az érzéki ember szükségeihez alkalmazott isteni tisztelettel ; a józan elve­ket támogató s életbe lépni segítő közélet, törvényhozás, iroda­lom s művészet.“ Családi lapok, I. évfoly. I. fűz.

Next

/
Thumbnails
Contents