Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A teremtés hat korszaka

251

A képzetek neve.

Növénymaradvány.

Állatmaradvány.

A4

ce

Árj (Alluvium).

A jelenleg is létezők.

Emberi csontváz sat.

N

(A

t->

Özöny (Diluvium).

Őselefánt (Eleph. primigenius V. Mamuth) Őriáslajhár (Megatherium). Klipfog (Mastodon) Hajdanoc (Paléothérium). Fegylenősd (Anoplotherium), szóval az emlősök nagybőségben.

A4

"Sb

œ

n3

3

B

§j

W

Édes vízből leülepedett föld.

Durva mész (Calcaire marin grossier).

Cuvier szerint itt jőnek elő legelőször a szárazföldi emlősök.

Kréta igen nagy kiterjedésben.

Tökélyes hasonlóságnak a most élőkhez.

A türkünyök (ammonites) u- tolszor jönek elő.

Vastartalmú zöldföveny (Sables verts et ferrugineux)

Jura és oolith-mész.

Sok cycadea.

Belemniták s a legelső emlősök némi csontjai (?) sat.

Lias és márga.

Harasztok, cy- cadeák és fu- coidák.

Tömérdek sauria. Röpujj , (pterodactylus) st. efféle különös állat.

bO

'B

O

Kagymész (Calcaire dit coquil).

Harasztok, fu- coid. sat.

Igen sok kagyló és türköny (ammonites).

ve

g

Tarka fövénykő (Grès bigarré).

Conifera sat.

Madár lábnyomok , és gyíkfélék csontjai.

Rezespala (Schistes cuivreux) és veres fövénykö (Grès rouge).

Az alábbiakhoz hasonlók.

A ganoida halfaj nagy meny- nyiségben, és a legelső hüllő az ősgyik (protosaurus).

Zsurló-, haKőszéntelep.

raszt- és kor- pafűfélék ; pálmák; sigillariSauroida halfaj, s mindazok , mellyek alább előjöttek.

^3

<0

C

Átmeneti mész.

ák ; lepido den- dronok.

Legalsó fokú halak, kagylók , liliomok, trilobiták, polypok.

<D

a

Szürkegy (Grauwacke).

Haras zt- és zsurlófólék ; fucoidák.

Agyagpala.

Az agyagpala fekete szine növényeket föltételez.

Állatokra semmiből sem következtethetünk.

r*

OS

Csillámpala.

Egyedül a holt ásványország uralg.

<X>

N

Siva (Syenit).-i4

Zagyla (Gneiss).

«Ö

Magia (Granit).