Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
244 szőr is a vízben jöhetett csak létre, néhány ezen országhoz tartozó lény“ ’). De mi több, Dumas, Európának egyik első chemicu- sa, statique des corps organisés cimű munkájában a legkövetkezetesebben elismeré, hogy a növényéletnek az állatéletet meg kelle előznie, állítván, hogy az állati szervezet a növényországból veszi elemeit* 2). E fölhozottak közöl senki sem akarta tudományát Mózes igazolására használni, s honnét van mégis ezen bámulatos egyezés Mózes szavai és ezen tudósokéi közt? Nem rögtönzött semmit a szent iró, csak a ki vádolni tudja, az rögtönöz róla badar ítéletet. A sarjadék, fű, gyümölcsfa nem jöttek ki olly hamar egymás után a földből, mint az olvasásban következnek egymásra, hanem a folytonosság törvényeit megtartva fejlődtek ki a bölcs teremtő kegyes gondviselése alatt egész korunkig. Ha az előbbi szónyomozási jegyzetet szemünk elől nem tévesztjük : úgy bámulni fogunk azon szép renden , mellyben Mózes a növényország kifejlődésének fokozatát előadja. Csodálkozásra méltó dolog, hogy a világ legrégiebb könyvében illy tudományt találunk elrejtve. Honnan juthatott e tudományhoz Mózes, hogy olly szabatossággal Írja le a növényország előállását, miként az egészhez csak három szó szükséges, mégis olly szép rendben legyen előadva, mellyben a legszigorúbb igazság kívánja azt? E kérdésre könnyű felelnie annak, ki ama csodálatos könyvet nem puszta emberi tudománynak, hanem a mindentudó szellemétől ihletett munkának tartja. Igaz ugyan, hogy az átmeneti korszak legalsó rétegeiben a növénymaradványok közt már ott találjuk a legalsó fokú tengeri állatokat is, de ebből senki sem következtethet arra, hogy az állat-élet megelőzte a növény-életet. UD Bertrand, Lettres sur les révolutions du globe, p. 316 ; et Revue des Deux Mondes, 1-er juillet, 1835. p. 104 — 105. 2) Marcel de Serres, t. I. p. 421, et t. II. p. 403.
