Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A teremtés hat korszaka

241

A földgömb most egészen beburittatott a viz által, minthogy folyó állapotból állván össze, sima golyóvá alakult, s így sem hegyek sem mélységek nein voltak rajta, a vízgőz tehát, meghűlés által a légkörből leveretvén a sima gömbre, azt egészen elburitá. Természetesen, e nagy kiterjedésű tenger koránsein volt olly mély, mint jelenleg némelly helyen.

De ez sokáig igy elfödve nem maradhatott. Ugyanis a föld gyomrában szüntelenül működő tűz akkor még igen hatalmas vala, s azért kiterjesztő ereje által hatalmasan működék. Ekkor a már megszikkadt külkéreg a belső erőnek engedni kénytelenittetvén : vagy megrepedt, vagy pedig, ha már erősebb volt, hegygyé emelkedett, vagy nagyobb területű szárazfölddé 1).

Es igy a levegő már szabadabb lett, s a viz-párák fölszállván nem tölték be az egész légkört, hanem terület vagy erőhajlat által lőnek elválasztva. De minthogy a föld még mindig forró vala, igen sok gőzt kényszeritett föl, hol azok meghűlvén, újra leestek, ügy hogy szünteleni felhő- szakadásnak kellet lennie. Kiki átlátja, hogy e korszakban m£g semmi sem teremhetett.

Harmadik korszak.

Quid est tibi mare quod fugisti?

„És mondá Isten : gyűljenek egybe az ég alatti vizek egy helyre, hogy láttassék ki a száraz : és úgy lön. És elnevező Isten a szárazt földnek, a viz-gyűjteményt pedig nevezé tengernek : és látá Isten, hogy jó. Monda tehát IsU E földkiemelkedést azért tevém már a második napra, mert a szövegből azt lehet kivenni, hogy már második napon megkezdődött a vizek elválasztása a száraztól ; minthogy a szent író ,,és látá Isten hogy jó“ szokott befejezésével nem zárja be, hanem ezt csak a következő tizedik versben teszi, midőn már a száraz a harmadik napon nagy részben csakugyan ki is emelkedett. Azért a harmadik napon kétszer kerül elő a ,,látá Isten hogy jó,“ minthogy tulajdonkép csak ekkor fejeztetik be a második nap.

Növ.paps. munkál. 16