Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A teremtés hat korszaka

224

meglepőbben bizonyltja be a szentirás isteni eredetét. De sokan vannak, kik épen egészen ellenkezőleg okoskodnak, minthogy a szentirásban nehéz értelmű helyekre találnak ; azonban ha a geológia tiszta világánál kutatjuk azt, épen semmi nehézség sincs benne, mit azáltal mutatunk meg leginkább, hogy olly gyenge erő is képes megcáfolni a Genesis ellen tett ellenvetéseket, mint miilyennek birtokában mi vagyunk.

Nagyobb világosság kedvéért a sz. irő hat napját ugyanannyi szakaszra osztva vitatjuk meg. A napokat korszakoknak nevezendjük; miért? meglátjuk alább. Addig is csak azt mondjuk, miként ez nem hallatlan új dolog, minthogy már nazianzi sz. Gergely Justinus vértanú után '), a teremtéstől egész a dolgok elrendezéséig egy meghatározatlan hosszú korszakot állít ; ezt tette sz. Vazul, sz. Caesarius és Origenes is, kik bizonyára nem geológiai szempontból tevék ezt; s következőleg nem a körülményekhez erőszakoljuk magyarázatunkat, midőn azt mutatjuk meg, hogy a szentirást a legdicsőbben igazolja a földtan.

De halljuk már a sz. irót, s lássuk mennyire egyez előadása a földtan állításaival.

Kis» korszak.

Coeli enarrant gloriam Dei.

„Kezdetben teremté 2) Isten az eget és a földet.“

Ezen egyszerű, de sokat, egy nagy mindenhatóságot jelenD Orat. II. tom. 1. p. 51. ed. Bened.

2) Mindenek előtt jdl meg kell jegyeznünk, hogy Mózes minden szava, s annak alkalmazási módja a legnagyobb figyelemre méltó. E héber szót minden fordító és értelmező „semmiből kihozni“ értelemmel adta vissza e helyen. — De hogy a régi héberek is igy értették , az bizonyos. így például, a Machabeusok könyvében a fiát vértanuságra buzdító anya ekként szól: „Kérlek fiam , tekints az égre s a földre és mindarra, a mi azokon vagyon és értsd meg : hogy Isten azokat és az emberi nemzetet is semmiből teremtette.“ — II. k. 7 , 28. —