Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele

11

Igen, ha Llorentenek igaza volna, akkor II. Fridrik már a toulousei zsinat előtt, tehát átalán mondva legelőször, és pedig a domonkosiak közöl nevezett volna ki sajátlagos inquisitorokat. Azonban a császárnak korábbi éveiből kelt eretnekellenes rendeletéi még mind a toulousei zsinat előtti szempontból indulnak ki, és az okmány, mellyre Llorente hivatkozik, nem — mint ő véli— az 1224-dik, hanem az 1239-dik évből való, mint azt Llorente Rolan- diniból Muratorinál megtudhatta volna 2).

Olaszországban sajátlagos inquisitorokat legelőször a toulousei zsinat után két évvel találunk, kiket ide is IX. Gergely hoza be, ki az említett zsinaton követei által elnökölt. Az 1231-ki bullájában egyházi átok alá veti az eretnekeket és pártfogóikat, becsület-vesztetteknek s a nyilvános hivatalokra alkalmatlanoknak nyilvánítja a megátalkodottakat , megtiltja nekik a tanúskodást, véghagyo- mányozást, örökösödést stb., a gyanús egyén, ha magát eléggé nem igazolja, egyháziátok alá vettetik, a ki pedig illy állapotban egy évig megmarad, mint eretnek büntet- tessék meg stb. *). * 2 3

0 Raynald, Contin. Annál. Baronii, ad ann. 1231. 18. sz., hol a rendelet az 122-1-ik évről kelt, és Räumers Geschichte der Hohenstaufen, 3. köt. 7. k. 1 f. 202. és k. 1. az uj kiadás szerint (Leipzig 1841.) Hasonl. Pertz, Monum. Germ. Hist. IV. köt. 243. köv. és 232. 1.

2) Rolandini, IV. k. 9 f. Muratorinál, rerum ital. scriptores, VIII.

köt. A kérdéses rendelet Harduinnál olvasható VII. köt. 370. 1. és de Vineis Péter leveleiben I. 23. azonban e rendelet költe szorosan feljegyezve nincs. Az aláírás ez : Padua, Február 22. 12-ik római adószám (indictio). Mivel pedig az 1224-ik évi római adószám 12. azért Llorente (I.köt. 33.1. ) az említett okmányt határozottan ez évről keltnek lenni állítja; azonban nem vette észre, hogy az 1239-diki római adószám is 12. és hogy Fridrik 1239. előtt egyszer sem volt Páduában, mint ezt Rolandini legkisebb kétértelműség nélkül állítja. Pertz is „Monumenta Germ, hist.“ című munkájának negyedik kötőben a 326-ik és k. lapokon a kérdéses okmányt helyesen az 1239-ik évre teszi.

3) Raynald, 1231. év, 14. 15. sz.