Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Az egyház és állam
198 nak, s szintúgy változnak, mint az ember. Itt azonban nem kell feledni, hogy az ember még szabad akaratából származó cselekedeteiben is, Isten a legfőbb kormányzó által igazgattatik. A működés azon része, mit Isten az embernek enged, nagy ; de sohasem elegendő arra, hogy a gondviselés működését vagy kizárja vagy akadályozza. Innen szükségkép következik, miszerint ha a társadalom és hatalom, lényeges s isteni részüket tekintve egyedül a mindenek alkotójától függnek : változékony s emberi részökre nézve nem függnek úgy az embertől, mintha egyszersmind az Istentől is ne függnének. A hatalom kettős eredete azokat, a kiknél az a népek akaratát intéző gondviselés által le vagyon téve, a hatalomnak mintegy kezelőit, kettős joggal ruházza föl: az első isteni s arra való, hogy általa a hatalom az ő, minden társadalommal közös lényegében föntartassék s védelmez- tessék, továbbá, hogy a lényeges jogok, mellyek nélkül semmiféle hatalom fön nem állhat, épségben maradjanak s tiszteltessenek; a másik — emberi jog, melly ismét arra van, hogy a hatalom a társadalom javára szolgáló saját alakúban megtartassák s védelmeztessék, hogy épségben maradjanak s tiszteltessenek a jogok, mellyek a hatalom ezen saját alakúnak következményét s biztosítékát képezik. Az emberi és az isteni jog között mindenesetre kü- lönség van : az elsőnek megsértése sem olly súlylyal nem bir, sem olly következményeket nem von maga után, mint ha ez a másodikkal történik ; mindazáltal az mégis igen súlyos, a mi pedig következményeit illeti, ezek fölötte szomorú alakban tűnhetnek elő ; mert valamint egy részről bizonyos jognak megtámadása, legyen ez bár pusztán emberi jog, mindig úgy tekinthető, mint az igazságnak, a természeti és az illy jog tiszteletben tartására kötelező isteni törvénynek megtámadása: úgy más részről, minthogy a hatalom nem csupán valami elvont tárgy s léttel csak bizonyos alak s meghatározott föltételek mellett bir, ezért ezen föltételeknek s valamelly részletes társadalom saját alakúnak minden átváltoztatása nem egyéb, mint a liata-
