Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Sz. Cyprián értekezése az Ur imájáról
187 mára, igy ápoltatik üldöztetésekor. S oh emberi gonoszságnak utálatos kegyetlensége ! a fenevadak kiméinek, a madarak táplálnak, s az emberek cselt hánynak és kegyet- lenkednek! Ezek után bűneink bocsánatáért is esdünk, mondván: „És bocsásd meg nekünk vétkeinket, mikép mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek“. Élelmi segélyzés után bün- bocsánat is kéretik, hogy kit Isten táplál, Istenben is éljen ; s hogy nemcsak e jelen s ideiglenes életről legyen gondoskodva, hanem az örökké tartandőről is, mellyet úgy nyerhetünk el, ha vétkeink elengedtetnek, miket a- dősságnak — debitum — nevez az Ur, miként evangelio- mában mondja : „Minden adósságodat elengedtem neked, mivel kértél engem“ 1). És mennyire szükséges, mennyire bölcs és üdvös eme bűnös létünkre való figyelmeztetés, midőn bűneink bocsánatáért kell esedeznünk, hogy azok elengedését kérvén Istentől, a lélek öntudatra ébredjen! Nehogy valaki vélt ártatlanságában megtessék magának és felfuvalkodásában még inkább oda legyen, naponta bűn- bocsánatért kellvén imádkoznia, figyelmeztetik és tanitta- tik, hogy mindennap vétkezik. Sz. János is erre int levelében mondván : „Ha azt mondjuk, nincs vétkünk, min- magunkat csaljuk meg s nincs bennünk igazság. Ha pedig megvalljuk vétkeinket, hiv és igazságos az Ur, hogy megbocsássa nekünk bűneinket“ 2). Levelében mind kettőt egybefoglalta, hogy t. i. mind bünbocsánatért kell könyörögnünk , mind pedig hogy megkegyelmez az Isten, ha őt kérjük. S azért hívnek, bűneink megbocsátására vonatkozó Ígéretét beváltónak mondá az Urat, mert ki bűneink bocsánatáért tanita minket imádkozni, egyszersmind atyai irgalmát és kegyelmét Ígérte. Egyenesen hozzákapcsolá és hozzáadá a törvényt melly minket bizonyos föltét teljesítésére és kezességre kötelez : hogy akként kérjük bűneink bocsánatát, „miképen mi is megbocsátunk ellenünk vétet0 Sz. Máté , 18 , 32. 2) Sz. János, I. lev. 1 , 8—9.
