Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Sz. Cyprián értekezése az Ur imájáról
181 úgy őt érthetni az Isten országa alatt is, minthogy őbenne fogunk uralkodni. Helyesen kérjük pedig az Isten országát, azaz a mennyei országot, mivel van földi ország is. De ki egyszer megvált a világtól, az annak méltóságainál, s országánál is nagyobb. S azért ki Istennek s Krisztusnak szenteli magát, nem földi, hanem mennyei országot óhajt. Azonban folytonosan imádkoznunk és könyörögnünk kell, nehogy a mennyei országból kizárattassunk, mikép a zsidók, kiknek az először igértetett meg, kizárattak vala az Urnák nyilatkozata s bizonyítása szerint : „Mondom pedig nektek : hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Abrahámmal és Izsákkal és Jákobbal meny- nyeknek országában. Az ország fiai pedig kivettetnek a külső setétségre ; ott leszen sirás és fogak csikorgatása“ *). Megmutatja, miszerint elébb a zsidók voltak az ország fiai, mig t.i. Isten fiai maradtak: miután pedig atyjokat elvesztették, az országuk is megszűnt. S azért mi keresztények, kik imánkban atyánknak kezdettük nevezni az Istent, azért is esedezünk, hogy jőjön el hozzánk az ő országa. Hozzáteszszük újra s mondjuk: „Legyen meg a te akaratod miképen mennyben, azonképen a földön is“ ; nem hogy az Isten tegye, a mit akar, hanem hogy mi teljesíthessük az ő akaratát. Mert ki akadályozza az Istent önakaratának teljesítésében? de mivel nekünk az ördög ellenáll , nehogy szivünk és akaratunk mindenben az Istennek engedelmeskedjék, azért kérjük és óhajtjuk, hogy Isten akarata legyen meg bennünk , mellynek teljesíthetésére Isten akarata, azaz segedelme s védelme szükséges ; mert senkisem erős önerejéből, hanem az Isten kegyelme és irgalma óvja őt. Maga az Ur is bizonyitá az ember e gyarlóságát, midőn emberi alakot viselvén ekkép szóla : „Atyám, ha lehetséges, múljék el ezen kehely tőlem.“ S példát mutatván tanitványinak, mikép ne önakaratukat, hanem az Istenét teljesítsék, hozzátevé : „Mindazonáltal nem mint én akarom, hanem a mint te, úgy legyen“ 2). Sz. Máté, 8, 11 —12. 2) Sz. Máté, 26 , 39.
