Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A szentgyónás és oltáriszentség
153 történik, az előképnél többnek — valónak kell lennie; mert ha a keresztények áldozatának anyaga, inelly által ezek abban részesülnek nem egyéb alak- és képnél, nem egyéb képzelet, kenyér- s bornál : hol van akkor az uj törvény áldozatának az ó szövetségiek fölölti felsőbbsége, a hol e képzet magasztosabb, e kép meghatóbb, ez alakzat érzé- kiebb volt? s a kegyelem törvénye istentiszteletének semmi előnye sem volna a zsidó törvényé fölött ? Szent Pál erről máskép gondolkodott: „Vagyon oltárunk, igy szól, mellyről nem szabad enniök a sátorhoz szolgálóknak“ 1) ; azaz : az ó szövetség papjai- s levitáinak. Ha a protestánsok következetesek, akkor azt is kell állitaniok: hogy Krisztus Jézus véráldozata sem egyéb képnél, hogy halála nem valóságosan kiengesztelő, hanem csak szellemi, titokszerii (mysticus) halál. De még tovább kell menniök, s akkor magának az Ige megtestesülésének valósága sem állhat meg többé ezen uj értelmezéstan előtt. Es valóban a socinianusok, kik, mint tudva van, erre ve- temiiltek, ezt csak tőlök tanulták 2). Es a protestantis- rausnak vagy ezen minden kinyilatkoztatott vallást fölforgató következtetéshez kell szegődnie, vagy fölkarolnia a ka- tholikus tant. Csak ezen tan egyez meg maga magával, és tartja főn magát minden részében. E tanban Krisztus Jézus testének vétele olly valóságos. mint halála és megtestesülése; ebben minden valóság, és beteljesedése azó szövetségi képeknek, mert mindennek igy kell lenni, s mert ezen már úgy is szilárd következtetést maga Jézusnak főtekintélye erősiti meg, midőn igy szól: „Bizony, bizony mondom nektek, az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital“. Egyedül hogy az emberi test és vér tulajdon alak1) Zsid. irt lev. 13 , 18. 2) „Krisztus Jézus kereszthalála — mondják ezek — nem vala egyéb mint átvitt értelemben vett áldozat, a mennyiben Krisztus Jézus haldokolván, imádkozott a bűnösökért, s a mennyiben halála által megerősité egész tanitmányát.“ (Bergier, Diet, théol. Sacrifice.)
