Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele

4

hogy az, első értelemben az apostolok, másikban pedig nagy Constantin óta létezett.

Mindazáltal e szót „inquisitio“ nem említi a történetírás mindaddig, mig különös törvényszéki helyek s hatóságok nem állítattak föl az eretnekség kikémlelése s megbüntetése végett.

E törvényhatóságok fölállítására a 11-dik és 12-dik században gombakint fölmerülő hitfelekezetek nyújtottak alkalmat, mellyek csaknem egész nyugatot bámulandó és félelmes sokaságban özönlék el — sokat megmérgezvén a társadalom minden rendű s állású tagjai közöl — a káptalanokat és zárdák rejtekeit sem kerülve ki ’).

Az eretnekek ellen kibocsátott legelső híres rendelet még csak előtörténetéhez tartozik az inquisitionak, minthogy t. i. e rendelet által valamelly különös törvényszék még nem állittatik föl ellenük, de általában, jelesen pedig a világi-nagyoknak, keményen megparancsoltatik az eretnekek megfenyitése. Az 1179-ben III. Sándor pápa alatt tartatott harmadik lateráni, 11-dik közönséges zsinat, a Gascogneban, meg Albi és Toulouse tájain létező katharok patarénok avagy publikánusok s más effélék ellen következő — Llorente által is „az inquisitio története“ cimü munkájában fölhozott, de megcsonkítva idézett—rendelést tőn: „minthogy ezen eretnekek el nem hallgatnak s magukat meg nem vonják, sőt inkább merészen s nyilván hirdetik tévtanaikat — elcsábítván általuk a gyöngéket és együgyüeket *) : azért ezúttal rájok s pártfogóikra az egyházi átok kimondatik. Őrizkedjék tehát ezután mindenki a vélök való társalgás- s mindennemű közlekedéstől.“ Hasonló büntetés mondatott ki az Aragónia-Navarra- és a baski tartományokban sat. (tehát a spanyol félszigeten) találtató eretnekekre is, „kik kegyetlenül bántak a katho- likusokkal, s az egyházakat, özvegyeket és árvákat sem * 2

!) Hurter, id. h. 242. 249. 1.

2) Llorente (histoire critique de 1’ Inquisition 1’ Espagne , Paris,

1817. I. köt. 28. 1.) ép e nyomos okokat, mellyek az inquisitio története-s megítélésében oily jelentékenyek, kihagyta.