Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
2 ségesnek tartá az egyházat veszélylyel fenyegető eretnekeket számkivess s más hasonlő büntetések által ártalmatlanokká tenni. Az eretnekség e legelső polgári megfenyi- tésére két indoka volta császárnak: a mennyiben tudniillik a)az egyházat, mellynek ő első fia volt, nyilvános ellenségei ellen védelmezni, és b) épen e háborgók eltávolitása által birodalmában a rendet és békét, mellyet a vallási egyenetlenségek mindannyiszor megzavarnak, füntartani, kötelességének ismerte. A száműzésnél szigorúbb büntetéseket legelőször az ariánusok szabtak a katolikusokra, midőn hitsorsosaik Constantius és Valens ültek a császári trónon. Amaz börtönnel, ez vízbefulasztással büntette a katolikusokat’); az uj német tartományokban pedig az ariánus fejedelmek folytonosan véres erőszakoskodásokat követtek el a máshitüeken. A katolikusok részéről azonban illyen büntetést először csak a negyedik század vége felé látunk, midőn tudniillik Maximus császár a priscillianisták fejeit 385-ik év körül Trierben kivégezteté. Azonban ép e kor legnagyobb püspökei, úgymint sz. Márton toursi, sz. Ambrus milánói, Siricius pápa és mások, később nagy Leo is, fenhangon roszalák az eretnekek véres büntetését. Sz. Ágoston is igy vélekedett, noha ő különben az eretnekek irányában elkövetett erőszaknak, mint javitó eszköznek, nem vala ellensége * 2 * *). A sz. atyának e nézete uralkodóvá lön és később még a polgári törvényhozásnak is irányt adott, jelesen II. Theodóz és III. Valentinián alatt, kik az eretnekeket az állam jóllétének — a béke-s közerkölcsiségnek fölforgatói gyanánt tekintvén, őket a nagyobb hivatalokból! kizárással, öröklési-joguktóli megfosztás- s más polgári büntetésekkel fenyitették meg, de halállal senkit sem büntettek 5). Socrates, Hist. Eccl. IV. k. 16. fej. Sozomenus, Hist. EccL VI. k. 14. fej. Theodoret, Hist. Eccl. IV. k. 24. fej. 2) Opp. ed. BB. II. köt. 180. 204. 489. Riffel, Verh'altniss von Kirche und Staat. Mainz 1836. I. r. 656» és k. 1. Schrökh, K. G. 18. R. 10. 1.
