Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
104 lőtt a legelső közönséges egyházi zsinat csak a negv edik században tartatott (325). Abban ugyan kevés van, házas volt-e sz. Pál apostol vagy nem; az istenész azonban, ki dacára a szentirásnak, őt házasnak mondja, vagy igen hanyag irő, vagy szándékos csaló. A ki— mint Llorente— tény kép állítja föl, miszerint az apostolok szerkesztők eloszlásuk előtt az úgynevezett apostoli hitvallást, nemcsak kevéssé jártas az istenészetben, hanem egyszersmind eléggé vakmerő elvi- tázhatlan tétel gyanánt adni elő , mit csak valami hallomásból vehetett. A „Portraits politiques des Papes14 is telve van történelmi botlással. Az első rész 66-ik lapján például, komolyan mondja Llorente, hogy samosatai Pál, Sabell tévelyébe esett, — ez olly adat, mellynek nevetséges balgatagságát a történelemben csak kevéssé jártas is eléggé átlátja. A 9. lapon azt veszszük észre, hogy Justin már antiochiai Ignác előtt — tehát már bölcsőjében irá könyveit. A régi eretnekek sorában — ugyanazon a lapon — szemünkbe ötlik, a hires pogány, tyanei Apollonius is; — amaz ismeretes üldözést, mellyet Domitian indított Dávid családja ellen, Vespasian alatt történtnek mondja, s a régi eretnekségekről a legzavartabb dolgokat meséli. Azonban az ujabbkori történelemben és államtanban is párját kell keresni Llorentenek. „Annak úgymond — hogy X. Leo pápa nem akará a 16-ik században udvarának erkölcseit megváltoztatni, az lön következménye, hogy most Angolhon, Sveic, Szász- s Bajorhon, Holland, Némethon, Vürtemberg, Hannover, Porosz- és Svédhon, Dánia és Oroszország protestáns44 ’). Igen— igy vélekedik Llorente— ha X. Leó engedékenyebb lett volna, úgy az oroszok és görögök mai napig is a romai egyház kebelében volnának 2). 0 Portraits politiques des Papes, II. köt. 198. s köv. 1. 2) Portraits sat. II. köt. 200. 1.
