Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
A papság föladata a 19-ik században
29 szüzesség jelleme tehát lényeges tulajdona az Istenembernek, s ugyanazért az ö nemi jelvonásainak az egyházban folytonosan mégis kell lenni. A szüzesség jelképét a papságban kell föllelni, melly miután annak eszméjét felfogta, a papi nőtlenségre kötelezi magát ; és ezrenként legnagyobb örömmel határozzák is el magukat a szüzesség örök megőrzésére azon lelkesült— ségben, hogy a szüztiszta Istenemberrel ünnepélyes fogadás által egyesüljenek. Bennök a világ az ember fönségesb méltóságát ismét megismerheti, és eljuthat öneszméjének felfogására. A szüzesség továbbá a maga nemében, mint lényeges jelleme az Istenembernek, úgy tűnik föl, mint a bűn által meghalt emberiségnek szellemi törzsatyja. Az első és második Ádámnak köszönheti az emberiség az ö állapotját. Az elsőnek élete mindenre nézve ellentétben van a másik életével. A testi törzsatya, kinek életállapota egyedül a megváltó áldásai között terjedhete, életfeladatául az emberi nem szaporításál és föntartását vévé; a szellemi törzsatya pedig a vétkes emberi nem megváltását. Amazt a nemzés természetes előnye ; emezt pedig a lélek azon hódolata jellemzi, miszerint Istennek föltétlenül engedelmeskedik, s akaratának alá veti magát. Ezen lényeges jellemükre nézve szükség mindkettőnek az emberi nemben jelképezhetnie. A testi törzsatya igen nagy fajra terjedvén és szaporodván jelképeztetik a házasság-, család- és társadalomban. A lelki törzsatyának kiszabott jelképeztetését pedig az egyházban találjuk föl, és miként amott a testi törzsatya jelképe nyilvános : úgy itt is a lelki törzsatya jelképének ki kell nyilvánulnia. De a léleknek nagy müve az, hogytö-
