Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Biró Márton veszprémi püspök életének rövid vázlata

287

Istent szereti, szereti felebarátját is, mint önmagát. Biró Márton keblének erénygyöngyei közt ragyogva fénylik ezen felebaráti szeretet; nem tudta feledni, hogy Isten mindenható keze emelé őt is alacsony helyzetéből a magasba, és azért szeretete ezreknek fájda— lomkönyeit torié le és változtatá hálakönyükké a kö- nyőrület és vigasztalás balzsamával orvoslá az élet nyomoraival elárasztott szivek sebeit. Körüljárá önmaga nappal és alkonyat után a szegények és koldusok lakait, hogy öntapasztalása emlékeztesse öt azon jótéteményeknek másokbani meghálálására, menyekkel a gondviselés öt megajándékozá. így nyujta ö mindenütt, hol szenvedőt talált, testi s lelki élvet, s a merre járt, a jobblét nyugasztaló örömét hagyta maga után. Ki számlálhatná föl azon számtalan adakozást, mellyeket önmegtagadásával is az árvák, özvegyek és nyomorgó koldusok fölsegélésére fordított? hányszor siklott le erszényére jobb keze a szerény férfiúnak , hogy a bal sem tudta ! Az isteni megváltónak valódi követő példánya volt ö, a merre járt, mindenfelé áldást árasztott. S épen ezen bőkezű adakozásának hírére seregesen özönlöttek a szükséggel küzdők s folyamodtak atyai kegyeihez úgy annyira, hogy nem bírván önmaga óhajtásaikat teljesíteni, a hívek körében is kívánt emelni egy támaszt, melly védené a sanyargókat életküzdelmeikben ; híveinek szivéből ügyekezett egy irgalom- és könyörületforrást csör- gedeztetni azok enyhítésére , kik nyomorsajtolta kö- nyek közt esengének irgalomért. Azért a Szentháromságról nevezett s általa alapított társulat tagjait fölszólitá a nyomorultakon könyörülő Jézus nevében, miszerint keresztény kötelességöknek tartsák szüköl-