Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A világ csalódásai

261 tása egy szent atyának : „Kisdedek a philosophusok is, hacsak Krisztus nem teszi őket férfiakká1).“ Ne higyetek azoknak, kik e földön teljes boldog­sággal kecsegtetnek ; e föld a munkálkodás tere, itt nem találunk szivünk mélyében rejlő vágyainknak ki­elégítő tárgyakat; rendeltetésünk célja tovább terjed e szűk földi homálykörön ; oda függeszszük szemein­ket, hogy a világ bölcseségének álomképei állal meg ne csalattassunk. — Kérdezzük meg : a síron innen, vagy túl a siron van-e- törekvéseink végpontja? s túléli-e lelkünk a testet? — 111. A lélek halhatatlansága. — Rendeltetésünk célja. Ha földi éltünk nem zarándokság, hanem örök volna, vajmi nyomorult lények volnánk — mondja Rousseau* 2). Kétség kívül nehéz meghalni, de milly édes a remény, hogy báré földi élet nem örökké tartó, de egy jobb és szebb élet virányai váltandják föl a jelennek fájdalmait. Ki az, ki elfogadná az erényes és erkölcstelen tetteknek illy ellenfordulatu kö­vetkezményeiben e földöni hallhatlanságot? Hol a biztosíték, hol a remény és vigasztalás a balszerencse csapásai, a korlátlan és igazságtalan emberek jogbi­torlása ellenében? — A tudatlan^ a jövőre vonatkozó számolással nem sokat bíbelődő nem igen érzi a je­len élet becsét, s nem ragaszkodván annyira hozzá, f) Parvuli sunt etiam philosophi, nisi a Christo viri fiant. Clemens Alex. L. i Strom. 2) Emile. Tome 1.

Next

/
Thumbnails
Contents