A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)
Töredékgondolatok a' seminariumok' történetéből
294 tetlen nevelők ’s tanítók segedelmével könyebben ki lehete már pusztítani a’ nevendékek’ kebléből minden egyház iránti kegyeletességet, katb. öntudatot. Oh azon emberek, kik többi között ama határozatot létesítették, hogy az egyházi jogtant csupán világinak szabad tanítania, vagy hogy a’ placetumnak még dogmaticus tárgyaknál is kell alkalmaztatnia: igen jól tudták mit cselekesznek , midőn a’ generale seminariumokat alkották! Az eredmény nem sokára mutatkozott’, az ezen intézetekben minden egy- házias fegyelem mellőztével nevelt nemzedék, kevés kivétellel hitevesztetten tért a’ megyékbe , szétvitte az ország’ minden részeibe az elveket, mellyeknek hatását a’ jelen szomorú időben kénytelen a’ magyar egyház tapasztalni. — Illy intézet i 784-ben midőn az egyetem Pestre szállíttatott, három állíttatott: Pozsonyban, Egerben ’s Zágrábban; 1786-ban pedig a’ zágrábi ’s egri seminarium Pestre vitetett át ') Jósef halálával első teen- dőjök volt a’ magyar főpapoknak növendékeiket visszahívni, a’ megyei seminariumok mindenütt visszaállíttattak de a’ régi szellem helyett többnyire a’ generálék’ eszméi kezdének bennük uralkodni, minden jobbak’ fájdalmára, ’s az egyháznak talán kipótolhatlan kárára. Ferencz király visszaállítván a’ pesti egyetemnél a’ hittudományi kart II. Jósef példájára központi növeldét is állított. Pesten, azon különbséggel, hogy ez az ország prímásának közvetlen gondviselése alatt állván, a’ rósz szellemnek elharapózásától benne tartani nem igen lehetett. Czélja, mint az ez iránt kiadott oklevél tanúsítja, az volt, miszerint ott a’ jelesebb növendékek a’ tudományokban tágasabb kiképeztetést nyervén, utóbb megyéikben mint a’ katholicismus fölkészült bajnokai munkálkodhassanak , leginkább a’ megyei ilju clerus’ nevelésére hatván. Mennyire felelt meg az intézet e’ szándoknak eddig, a’ tapasztalás mutatja: jövendőben gyakorlandó hatására nézve, főleg miután belőle az előjárók ernyedetlen buzgalma által a’ josephinismus’ végső maradványai kiirtat— O Fessier Gesch. der Ungern. X. 572. I.
