A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Nehány vonás sz. Gellért csanádi püspök és vértanu életéből
316 csillag, de fénye még ragyog, elvérzett Gellért a hitért, de emléke korunkig fönmaradt, tudományának és jámborságának emlékezete ki nem vész a magyarok szivéből ; ők tudni fogják, kit bírtak Gellértben elődeik, tudni fogják, kit vesztettek el vele őseik. Boldog magyar haza ! ki illy szent férfiút ringattál kebleden, szerencsés Csanád te ! hogy illy nagy püspököt nevezhetsz magadénak , boldogok vagyunk mi magyar egyházi ifjak, kiknek olly szent püspök, olly jó pap élete szolgál a követésre példányképül, miilyen Gellért a Csanádi püspök volt ! ! ! 2) Gellértnek mély tudománynyal párosult jámbor élete különös figyelmet érdemel. Tudománya felől kezeskednek számos munkái, mellyeket ugyan az idő vaskeze jobbadán fölemésztett, de részint önvallomása, részint életirői után indulva kitűnik , hogy ö számos ollyan munkáknak vala szerzője, mellyeket jelenleg csak nevükről ismerünk. Illyenek p. o. De laudibus B. M. virginis liber I. — Sermonum quadragesimalium lib. I. — Homili- arum solennitatum totius anni lib. I. — Commentarii in Apostolum ; és Liber de Divino Patrimonio, ad Andreám presbyterum. Egy munkája ismeretes, s ez is csak a mult század vége felé födöztetett föl, mellynek czime ez : „Libri Vili. in canticum trium puerorum, ex codice Ecclesiae Frisingensis eruti“ — olvasható Battyányinál. — Mi pedig jámbor életét illeti, ezt életirói fönliangon hirdetik , kiket fölhozni sem helyünk, sem szándokunk: el nem hallgathatjuk azonban azt , hogy Gellért szűz Máriát életében különösen tisztelte, és hogy e Szűz tiszteletének első buzgó előmozdítója Gellért volt. Elég legyen e végett egy régi életirójának szavait idézni, ki Gellértnek áj- tatos lelkét dicsérvén , többi közt ezeket mondja : „Item ad Beatam Virginem Mariam summa afficiebatur devotione, adeo quod quiscunque pro nomine Matris Christi postulasset , mox profusus lachrymis ei annuebat. Unde ejus persvasu , et arbitrio factum est, ut nomen Matris Christi proprium, in communi locutione ob reverentiam non exprimatur apud Ungaros, sed tantummodo : Beata Domina, vel Magna Domina mundi nuncupetur. Unde et Pannonia, a Beato Stephano Rege appellata est familia, et Regnum Beatae Dominae“ s. a. t. Lásd „Legenda S. Gerardi a Pelbarto de Themesvár“ Battyányinál 365. lapon.
