A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Nehány vonás sz. Gellért csanádi püspök és vértanu életéből
302 teit pedig követni látszott. Beutazta ez okból Péterrel honunk több részeit, szép reményekre jogosítván mindenütt a népet , a trónörökös iránt. Egykor történt, hogy útközben Csanádra vetődtek, hol Gellért már három év óta hirdette és terjesztette Krisztus evangéliumát. István azon virágzó állapotban találta e megyét, mellyben azt már fönebb lenni mondottuk. De mindezeknek előmozdítóját, Csanád nagy püspökét hon nem találta. Gellért közel Csanádhoz , egy kies alakú, s bájós szépségű völgyben, mellyet a makói halmok képeztek, remete házat épített magának, hol évenkint nehány napot szokott ájtatos elmélkedések és lelki gyakorlatok közt tölteni. Már maga e regényes vidéken emelt é- pitvény, az olt csörgedező patak kristálytiszta csöpjeivel, egy kies kert dús termesztményeivel, a kertben tulajdon kezekkel naponkint mélyebbre ásott sír, egyszerű oltár, sat. az ájtatos lelket belső áhítatra, és az Isten imádására ragadta. Itt volt a szent püspök, midőn István szigorúan megtiltotta, ne merészelje senki Gellértet csöndes magányában megzavarni. Megtudta azonban Gellért, hogy a király Csanádon mulat, tüstént megvált kedves magányától, és a székvárosban megjelent. Miután az akkori kor kívánta tisztelgést koronás fejedelmének megadta, elvezeté öt azon sok szép intézetek megtekintésére, mellyek itt létének rövid ideje alatt keletkeztek. Örömben úszott a népének ügyét szivén hordozó fejdelmi aggastyán, látván törekvéseinek illy eredménydús sikerét. Ezeknek megtekintése után, elméne István a káptalan gyűlésébe, hol a szent püspök belső sugallattól áthatva, látnoki előrelátással megjövendölte országának siralmas jövőjét, a keresztény hit szomorú állapotát, s mindazon viszontagságokat, mellyek ezt, s ennek hirdetőit érendik ; érzékenyen festette azon változásokat mellye- ken a szerzetes élet megyen keresztül, megmondotta menynyire ki fog ez vetkőzni elöbbeniségéböl, inilly botrányt és háborgást okozandnak ennek követői, fékét nem ismervén indulataiknak; előadta, inilly üldözéseknek leszen kitéve a mostanában olly szépen viruló keresztény hit, mint támadnak föl az egyháznak ellenei, kik azt alapjából kiforgatni ipar
