A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)

Nehány vonás sz. Gellért csanádi püspök és vértanu életéből

292

undok mocsárokat szántóföldekké, és virányos rétekké ők alakították ; a nemesebb gabonanemek, gyümölcsfák és növények, mellyek eddig nevükről sem valának ismeretesek, általak hozatván be, virágzóvá tevék az országot, s lakói nak anyagi jólétét előmozdítók; kik lassankint elhagyván a harczias életet, a földmivelés és művészetükhöz szimulván, édes övéik körében szelidebben kezdették tölteni éltök napjait. így varázsolták a papok és szerzetesek paradicsommá honunk pusztáinak vadonjait, illy áldásözünl árasztott a kereszténység Hunnia téréire, ennyit köszönhet a magyar nagy királyának, kinek ernyedetlen buzgalma, és a térilök fáradhatatlan szorgalma vala egyedül képes megtörni azon nehézségeket, mellyek a keresztényhit terjesztésének akadályul szolgáltak — a kökeménységü sziveket.

Istvánnak — a keresztény hit dolgában tett — illy szép intézkedései közé helyheztetjük sz. Gellértnek bejövetelét Magyarországba. Gellert Kr. Ur. sz. u. 993 évben, Velen- czében a nemes sagredoi családból született. Sz. György napja volt, mellyen Gellért szemeit először fölnyitá s a ke- resztségben e miatt e szent nevét nyerte el. Öt éves korában súlyos betegségben szenvedett, c közben szülői fogadást tettek, ha Isten fiukat betegségéből fölgyógyílja, öt asz. Györgyről nevezett zárdának szenlelendik. Óhajtásuk, és igy fogadásuk teljesítve lön, mert fiuk előbbi egészségét visz- szanyervén, a zárdának adatott s már gyermek korában fölöllé a szerzetes ruhát. Öt évet töltött már a csöndes falak közt, midőn egy véletlen eset nyugalmát megzavarta. Atyját ugyanis — ki a szentföldre zarándokolván megöletett — el- veszté, anyját pedig, kit e szomorú eset lesújtott és levert, naponként a sirfeló közelíteni látta; ekkor történt,hogy beteges anyja kérelmének következtében György nevét, atyja nevével Gerharddal cserélte föl.1) -— Gellértnek gyors előmenetele a tudományokban, s ritka tehetségei, nem sokára

’) Lásd: „Manuscriptnm monasterii Lunaelacensis“ Battyányinál, 304. és köv. lapon. — Ezen Gerhard névből lön később a mostani latin Gerard és a magyar Gellért elnevezés.