A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Történeti visszapillantás remete sz. Pál szerzetére
264 időköz alatt majdnem ugyanannyi kolostort emelvén. *) E- gyetlen évben Cl 304) négy kolostor alapittatott. Midőn a szerzet eként új szabályok elnyeréséről gondolkodnék, V-ik Kelemennek követe Gentilis bibornokjött Magyarországba anjoui Károlynak az árpádiak trónját megszerzendő. Alig mulatott még itt egy évig, midőn Lörincz, életbe akarván léptetni Izsébnek hajdani tervét, neki a szerzetnek hő kivánatát előadta. A válasz kedvező volt; 1308-ki Decemb. 13-kán kelt oklevelében Kelemennek követe megbízójának nevében a szerzetet ünnepélyesen megerősítette, sz. Ágoston szabályát terjesztvén elébe.2) Határtalan örömöt okozott a bibornok e rendelete, melly az egész szerzet leghöbb kivánatát kielégité, főleg miután azLörincznekebeli előterjesztésére: miszerint legyen szabad a szerzetnek más, szinte sz. Ágoston szabályait követő rendektöli különbség végett, némelly bár sz. Ágoston 1 1) Legnevezetesb ezek között a budai Lörinczkolostor , mellyet maga Lörincz építtetett közel Budához a most úgy nevezett regényes Svábhegyen, melly nem sokára leginkább János óvári grófs Ve- lenczei Pál budai polgár bőkezűsége által annyira növekedett, hogy minden egyéb kolostorok fölött elsőséget nyert, nagysága gazdasága s lakosainak száma által. Sőt utóbb még az addig sz. kereszten tartatni szokott közgyűlés is ide vitetett által a szerzet nem csekély hasznára. Az első közönséges káptalant 1309-ben ünnepelte itt Lörincz. — Ezen kívül volt még a sz. pátiaknak Budán három monostoruk. Történeti tekintetből nevezetes ezek között az ó-budai mezőn lévő, mellyet az ottani úgy nevezett fejér templomhoz Mátyás király építtetett 1479ben; e fejér templom,Ecclesia Alba B.M. V.‘ Anonymus szerint Árpád fővezér sírja fölött épült. ír felöle Bonfin is, de ő e templom építését nagy Károlynak tulajdonítja, ha azonban az 1479—ki oklevél egybe vettetik Anonymus állításával, csakugyan kitetszik , hogy a magyarok rakatták e templomot mindjárt a kereszténység fölvétele után. Hornjait még Bél Mátyás szemlélte 1719-ben, midőn itt mulatott, mint„NotitiaHungáriáé novae“ azon kötetében Írja, inelly- ben Budának jelességeit Pest vmegye leírásában emlegeti. *) Ez oklevélben sz. kereszti barátoknak neveztetnek (F F. Sanctae Crucis de eremo) kétségkívül azért, minthogy fő kolostoruk , egyszersmind a tartománynok laka , a sz. kereszti ház volt. Később 1319ben XXII. János pápa oklevelében már remete sz. Pál szerzetének neveztetnek.
