A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
140 pontja. Ha a polémiái érdek (melly a természetes fülfogást mesterségesen eltorzítja) közbe nem jö, bizonyaim Péter elsőségén senki sem kételkedett volna. Annál kevésbbé kételkedtek volna rajta, mivel az Írásnak azon helyei, mellyek azt bizonyítják, csak azt erősítik, a mit a józan ész szükségkép kívánt; t. i. a talpkönek létét a nagy épületben és egyesüléspontot a községben. Péter elsőségét tagadni annyit tenne , mint Krisztus legfőbb és legtisztább eszméjét megsemmisíteni, t.i. az egész emberiség egy test vér családdá való egyesülésének eszméjét, és ezen egy közönséges családnak szemlél hét őségét az egyedüli egyháznak vagy isteni községnek alakjában. Ha a történetet kérdezzük, ad-e bizonyságot Péter elsősége és az egyház egységének eszméje felöl, tagadhatlan, hogy Pétert az apostolok fejévé teszi. Nyilvánosan kijelenti, hogy pünkösdnapján a Szentlélek eljövetele után Péter a 11-cl a nép elejébe lépett, és hogy Péter a többiek élén és nevében a néphez szólott. Már az előtt Péter volt az , ki Judás helyét betöltendőnek nyilvánította, és Mátyás megválasztását vezérletté *). Ismét Péter volt az, ki Judaea, Galilaea és Samaria minden községeit meglátogatta2) ki a környiilmetélési vitában az eldöntő szót a szabadság érdekében kijelentette, és általában a nagy eszmét, hogy Krisztusban a pogányoknak is adatott en- gesztelés és élet a kér. egyházban, sürgette s közös elismerésre juttatta 3). A körülmények természetében rejlett, hogy a kereszténység első idejében az egyházi egység és ennek a primatus általi eszközlése csak igen tökéletlenül jelentkezhetett, mert eddig minden csak leendő félben vala, és az evangélium hirdetői, kik a világban szétszórva tanilák és gyiijték a híveket, csak gyéren és nehezen tarthatták főn társaságos összeköttetésüket. Igen az apostolságnak (vagy a mint most neveznünk kell) a püspökségnek egyházi egyesülése eleinte *) *) Apóst. csel. 2,14. Apóst. csel. 1, 16. ®) Apóst. csel. 9, 31. 32.
