A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)

Előszó

X

I

nem becsülve alantabb áll , mint méltóságához képest állani illenék. Nincs itt helye a mentegetésnek. Tekintsünk csak lelkűnkbe, annak lapjaira nagy betűkkel írva kötelességünk. Az ész világa nem kis fényt dérit ama belükre, csak hajlandónak kell lenni az embernek azok elolvasására, és annak, a mire intenek , hii teljesítésére. Bennünket azon édes örömremény vigasztal, hogy lesz e hazában, lesz legalább egy kettő ollyan, ki e kötelességének megfelelni kész lévén, ezen, annyira érdekleljes, az ember életébe olly igen vágó munkát lelki hasznára fordítani nem mu- lasztandja el ; — hogy lesz, ki az abban foglalt igazság alaposságát átlátván elhagyandja az utat, mellyen maga vesztére indult és haladott. Azonban, mivel hasztalan a mi plántdlásunk és öntözgetésünk, ha IStefi növekedést nem ad, magunkat reá bízván hiszszük, miszerint kegyelmének isteni segedelme mellett a mi közremunkálásunk sem maradand siker nélkül.

Ti pedig szeretett sorsosink ! kik keblében lángolón lobog a hit mennyei tüze, uj világosságot, uj erőt fogtok nyerni a munka átolvasása által.

Még két rövid, franczia- és olaszból fordított czikk, s néhány eredeti dolgozat teszik a jelen könyv foglalatát. Midőn ekép Munkálataink tizennegyedik évfolyamát, közre bocsátjuk, kérjük t. olvasóinkat, hogy csekély tehetségeinket tekintetbe venni ne feledjék.

Kelt Pesten Pünkósthó i6-kán 1847. XXVII. rendes gyűlésünkben.