A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
109 hajszálnyit sem ad neki abból, mire szüksége van, hogy boldog legyen s boldogítson. Ha ö semmi egyéb, csak finomul müveit, ha ö nem lelke bensejében ájtatos, szűzi, alázatos, türelmes, magát alávető, résztvevő, jóakaró, s önföláldozó, akkor minden finom műveltsége mellett is nyers , önző , hiú, házsártos , túlér— zékeny, csacska , sanyarú , és sem nem boldogíthat, sem maga boldog nem lehet. Méltó nők csak a keresztény nők, s kik nem keresztények, azaz nem keresztényileg müveitek, azok önzők, s nem méltók. De még mást is felelek. Kérdem : a női nem van-e mindenütt helyezve méltóságába, hol a polgárosodás bizonyos fokot ért el? A válasz egészen tagadó. A kereszténységen kívül a nő, daczára a társadalmi viszonyok minden finomultságá- nak, a lealacsonyodás állapotában van. S maga polgárosodásunk is, mennyiben a női nemet fölemelte, gyümölcse a kereszténységnek, s pedig a tényleges kereszténységnek, azaz Isten fia müvének. Bizzunk csak a kereszténytelen polgárosodásban , s elérjük nem sokára a nyers természeti ösztön uralmát s ezzel felválaszthatlanuD a női nem lealacsonyitá- sát. Nem lehet-e már most is itt ott polgárosodott szózatokat hallani, mellyek a test jogát visszakövetelik?! — b) Krisztusnak, Isten fiának munkálkodása boldogító. Megmutattuk ezt azon befolyásban, mellyel ü a női nem sorsára gyakorolt. Most ugyanazt az emberi nem másik felén fogjuk megmutatni — a szolgáló osztály sorsán. Már a legrégibb korban is ezeren leltek testvéreik rabjaivá. Sorsuk uruknak személyes kedélyétől függött, de még a leg- szerencsésb esetben is boldogtalan, mert szabadság, jog, tulajdon nélküli. Nem tartattak uraikkal hasonnemü méltóságú lényeknek, hanem alacsony fajú teremtményeknek, mely- lyeket a természet amazok szolgálatára s használatára rendelt. Hasonlók voltak a többi házi állatokhoz, csak ügyesbek s használhatóbbak ezeknél. Uruk mint valamelly áru- czikket tetszése szerint adta el őket, gonosz szeszélyének sugallataira olly roszul bánt velők, mint ökrével és szamarával, megvakitotta, megölte tetszése szerint, s senki sem
