Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Második időszak. Nagy Konstantin első keresztény császártól nagy Károlyig 312-800

88

vette föl a keresztény hitet, mit azonban sokan inkább a keresztények nagy előnyei s jogai miatt, mint belső meggyőződésből tettek.

Konstantin három fiat, úgymint, Konstantin, Konstantius s Konstanst hagyott maga után. Konstantius hoszszabb ideig élt, mint testvérei, és 361-ig egyedül uralkodott. Konstantin fiai a pogányság kiirtásán tovább is munkálkodtak. így Konstans renddé, hogy a pogány babonaság és a hiú áldozatok eltöröltessenek. Konstantius bezáratta a templomokat, és a bálványoknak áldozókat halállal, a kereszténységből a zsidó vallásra átmenőket pedig vagyonvesztéssel bünteté.

Konstantius császárt a hitehagyott Julián Konstantius Klorus unokája s a nagy Konstantin unokaöcscse váltá föl, és élte 20-dig évéig annak hü követője, sőt a ni- komediai templomban olvasnok is volt. — Mindazonáltal kormányzása elején a pogányságot kezdé pártolni, s a római császárok közt ő volt az utolsó, ki a pogány hit visszaállítására még egy siker nélküli kísérletet tett. A keresztény hittőli elpártolásának oka nagyrészt ferde neveltetése, s Konstantin nagybátyjának családja elleni gyű-