Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

78

nek, elengedésnek, vagyis búcsúnak nevezték. — A házasság, melly már az ó korban nagy s föloldhatlan szentségnek tartatott, a püspök előtt köttetett, Nem örömest nézték a másodszori házasodási, s vétkesnek tárták a kereszténynek pogányvagy zsidóvali összekelését, ha csak a házasság egyik fél megtérése előtt már nem történt volna. — A betegeket sz. Jakab útmutatása szerint olajjal kenték meg; a holt testeket eltemették nem égetvén meg, mint a pogányoknál. A holtak eltemetése azon hiten, hogy a test valaha föltárnád, és azon tiszteleten, melylyel a test, mint Szentlélek temploma iránt viseltetik, alapszik.

Dicsőségesen áll előttünk a három első század végével Jézus egyháza. A Megváltó vérével alapított egyház az apostolok fáradozásai által egész római birodalomban elterjedett, kik is hogy e végre alkalmasak legyenek, pünköst napján a Szentlélek nagyszerű adományiban részesittettek. A zsidó vallás a szent város pusztulásával hanyatlani kezdett. A pogányság ha mindjárt a császárok világi hatalma által gyámolit- tatnék is, daczára a véres üldözéseknek s bölcsei gúnyolódásnak, végre megszűnt. „Az emberi éles elme—úgymond bizonyos