Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Harmadik időszak. Nagy Károlytól Luther hithagyásáig 800-1518

125

győzvén a lázadót, annál nagyobb gondot fordította keresztény hit terjesztésére ; azért aj számos szerzetest hitt be az országba, hol számukra Pétsváradon és Zoboron Nyit- tránál, később még több helyen u. m Szabiban, Bakonybélben monostorokat sőt a szüzek számára is két kolostort építtetett. Minekutána 1000-dik évben első magyar királylyá megkoronáztatott, időnek folytával az esztergomi érsekségen kívül 10 más; u. m. bácsi, Csanádi, fejérvári (Erdélyben), győri, kalocsai, egri, pécsi, váczi, nagyváradi , veszprémi püspökséget alapított. Ö maga is legszentebb életet élt, és a keresztény hitre személyesen téritgetett; és mily- lyen volt ő maga, ollyannak akarta lenni fiát Imrét is. kinek sokszor atyai tanításokat és intéseket adott, különösen megjegyzésre méltók azon szavai, mellyeket egy alkalommal Imre fiához intézett : „római kath. hit nélkül nem leszesz keresztény, eretnekség főnökei nem fiai az anyaszentegyház- nak, ollyakat se ne gyámolits, se ne védj.“ Követte is Imre atyja tanácsait legszentebb életet élvén. István király miután előbb Imre fiát 1031-ben elvesztené, számtalan üdvös intézkedései és hosszas dicső uralkodása után 1038, a zsenge országot szűz Mária