Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Második időszak. Nagy Konstantin első keresztény császártól nagy Károlyig 312-800

97

teneknek berkekben s hegyeken mutattak be áldozatokat, s pedig nem ritkán ember- áldozatokat is. Az istenek akaratukat a’papok által jelentették ki, kik azért nagy te- kintélylyel, sőt a szabad ember fölött is hatalommal bírtak. Égőket Walhallának ne- vezék, mellybe csak a bátraknak s jóknak volna bemenetűk. Szeriutök a mennybeliek öremeit vadászat, háború s vidám lakomák teszik. — A németek is szintúgy mint a rómaiak sok babonás szokáshoz ragaszkodtak.

Némethonban, tőkép a Rajna partjainál, a keresztény hit már korán s pedig a római katonák közremunkálása által terjedett. A 300. év körül Köln- s Trierben, Ausztria- Bajorban- s Tyrolban püspökök és templomok is már léteztek. A góthok, vendek, bur- kusok és svédek vevék föl legelőször a németek közöl a keresztény bitet. Ezek az a- rianusok által ismerteitek meg a keresztény hittel, de később a tiszta katolikus tanit- mányt fogadták el. A hires Ulphilas góthok püspöke volt, kinek a góth bötűirást köszönhetni, s ki a szent írást góth nyelvre fordította, Mig ezen népek Arius tévtanait követték üldözték a katolikusokat, kiknek főkép Afrikában a vendektől tartós s véres

5