A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Lerinei sz. Vincze emléklapjai
46 tenfiut állít, és két Krisztusi, egyiket Istent, másikat embert, egyiket, ki az Atyától, másikat, ki az anyától született ; s azért azt állítja, miszerint Máriát nem Isten-szülőnek kell nevezni, mivel t. i. tőle nem az a Krisztus született , ki Isten, hanem az, ki ember vala. Ha valaki azt vélné, hogy leveleiben csak egy Krisztust, vagy Krisztusban egy személyt állít, vaktában ne higyenneki. Mert vagy csak álnokságból cselekedte ezt azért, t. i. hogy a jónak színe alatt könnyebben elhitesse a roszat is, mint az apostol mondja: „A jó által nekem halálomat szülte.”1) Tehát mint mondók, vagy csak álnokságból kérkedik némelly irataiban, miszerint ő egy Krisztust, és Krisztusban egy személyt hiszen; vagy bizonyára azt állítja, mikép már a szűznek szülése után úgy egyesült Krisztusban a két személy , hogy mégis a fogantatás vagy szülés idejében, és valamivel később is két Krisztus volt légyen. Hogy t. i. mivel Krisztus először mint közönséges és puszta ember született, s még az Igeistennel sem egyesült személy-egység által, azután szállott hozzá alá az Ige személye, s bátor most Isten dicsőségében fölvéve marad, mindazáltal egy ideig Krisztus és a többi emberek között nem vala különbség. XVIII. Előadatik a többi tévelyekkel ellenkező kath, tanítmány. Ezeket ugatják tehát dühös ebekként: Nestorius, Apollinaris és Pholin a kath. hit ellen : Photin a Szentháromságot tagadva ; Apollinaris az Ige természetét változhat ónak állítva, és Krisztusban a kél mivoltol s lelket vagy egészen, vagy bizonnyal attól az észt és értelmet eltagadva, és erősítve, hogy azt az Ige pótolá. Nestorius azt erősítve: hogy vagy mindig két Krisztus vagyon, vagy valaha annyi volt. A kath. egyház pedig mind az Istenről, mind az Üdvözítőről helyesen érezvén, sem a Szentháromság titkát, sem Krisztus megtestesülését nem káromolja. Mert valamint a Szentháromság teljében egy istenséget, úgy azon egy is0 Horn. 7, 13.
