A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Lerinei sz. Vincze emléklapjai
32 nekség alá igázta volna : meg nem szűnt zavarni és izgatni mindent, mi magány- és nyilvános, egyházi és világi, semmi különbséget nem téve a jóra és igazra nézve, hanem tetszése szerint, mint valami fölsőségi hatalommal biró, mindenkit tetszése szerint elnyomott. Akkor megszentségtele- nítettek a házasok, megfosztanak gyászruháiktól az özvegyek , megfertőztettek a szüzek, leromboltattak a zárdák, szétkergettettek az egyháziak , megverettek az oltár-szolgák, (levitae) száműzettek a papok, a fogházak, börtönök s bányák l) hívekkel töltettek meg; kiknek nagyobb része az eltiltott városokból kiszórhatva s száműzetve, a puszták, barlangok, vadak és sziklák között meztelenen éhség- és szomjúsággal sanyargattattak , gyötörtettek s erőtlenítettek el. És mindezek nem akkor történnek-e, midőn az isteni hitágazatok helyett emberi babona hozaték be ; midőn a jól alapított régiség vétkes újítással megdönteték, midőn a fölsőbb rendeletek megszegettek ; midőn a sz. atyák tanítmá- nyai megveltettek, az elődök határozatai fölforgattattak, midőn az istentelen újítás viszketege, a szent és romlatlan régiség legbiztosabb határai között magát meg nem tartá'? VII. A mondottakat sz. Ambrus tekintélyével erősíti. De mind ezeket talán csak az újítás gyülöléséből s a régiség iránti szeretetből költjük? Ki azt véli, higven legalább sz. Ambrusnak, ki Gratian császárhoz irt második könyvében az idők mostohaságán keseregve ekép ir! „De már eléggé kiszenvedtük — igy szól — mindenható Isten ! végveszélyünkkel és vérünkkel a hitvallók elvérzését, a papok száműzetését s ennyi istentelenség gonoszságát. Eléggé kiviláglott már, miszerint a hitszegők biztosak nem lehetnek.<c Hasonlókép ir ugyanazon munka harmadik könyvében : „Tartsuk meg tehát az elődök parancsait 2) és az örökségi pe1) Bilincsekkel terheltettek, kik az erezek kiásására, vagyis mint mondani szokták, az erezi munkára kárhoztatva valának. Azon keresztények nyomorairól, kik ekép biintettettek, jeles levele van sz. Gypri- ánnak Nemesianus, Felix és püspöktársaihoz. 77. lev. 2) Az elődök parancsai alatt Ambrus kétségkívül a hitágazatokat,
