A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Lerinei sz. Vincze emléklapjai

27

csekélyebb hasznú dolog leend, ha azokat, miket a sz. atyáktól hiven átvettem, mint tulajdon gyarlóságomra nézve szükségeseket Írásba foglalom, —hogy t.i. kéznél leven, annak szorgalmas olvasása által elmém gyengesége fölsegitessék. Melly foglalatosságra nem csak a munka haszna, hanem az idő, és hely alkalmas volta is ösztönöz. És pedig az idő azért, mivel minthogy ez által minden, mi emberi, elra- gadtatik, nekünk is viszont kell belőle ragadnunk ollyasmit, mi üdvös az örökéletre, annál inkább, mivel a közelgő istenítélet 1) borzasztó napja várása nagyobb hitbeli buzgó- ságot kiván, és az újabb eretnekek csalfasága nagyobb gondot és figyelmet igényel. A hely pedig azért, mivel a városi forrongást és zajt mellőzve, távolban a zárda csöndes magányát lakjuk, hol minden elszórtság nélkül megtörténhetik az, mi a zsoltárban mondatik „szűnjetek meg, és lássátok mivel én vagyok az ur.“ De föltett czélunk is ezt kívánja, t. i. hogy mi kik ez előtt a világ sokféle, és szomorú fergetegeivel küszködvén, Krisztus kegyelméből a hit bátorságos kikötőjébe jutánk, itt a hiúság és gőg szeleit letevőn, s az Istent keresztényi magunk megalázásával kiengesztelvén , nem csak a jelen élet hajótöréseit, hanem a jövőnek kárhozatát is elkerülhessük.

Most már az urnák nevében a föladatot megkezdem, hogy t. i. azt, mit őseink hagyományoztak, és reánk bíztak, tudósítói hitelességgel inkább, mint szerzői merészséggel leírjam ; mindazáltal az írásban megtartva azon szabályt , miszerint épen nem mindent, hanem csak a szükségeseket sorolom elő, ezt sem ékes és pontos, hanem könnyű, és közönséges szavakkal, hogy sok érintve inkább, mint kifejtve lenni látszassék. írjanak pontosan, és bőven azok, kik e dologra magokat,— elméjöket és tisztöket

1) Azt hitték nehányan a sz. atyák közöl, miszerint a’ világ vége, ’s ítéletnapja közel vagyon. Mellőzve Barnabást, és az ál-Justint, a régiek közöl ezen véleményben voltak : Tertullian, Cyprian, Lactantius, és mint közönségesen hiszik lerinei Vincze után nagy Gergely is igy érzett- Azonban kisem volt, ki ezen véleményt hitbeli ágazatként tartotta volna-