A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

135

II. RÉSZ.

A valódi reformatio, vagyis a trienti közönséges egyházi zsinat

26. §. Az egyházi zsinatokról általában.

Az egyházi zsinatok az apostoloktól veszik eredetöket. Illy gyülekezet legelőször 52dik évben Jerusalemben tartatott. Midőn t. i. azon kérdés támasztatnék : valljon köteleztetnek-e a keresztények Mózes valamennyi törvényeinek megtartására, vagy nem , összejöttek az apostolok , hogy e dolgot megvizsgálják. A kérdés kellő megvitatása után ez határoz- taték : „Tetszők a Szentiéleknek és nekünk, hogy semmi több terhet ne rakjunk reátok.“1)

Az üldözések idejében, mig a kér. hit vallása tiltva volt, természetesen szó sem lehetett a kér. püspökök és tanítók közönséges és nyilvános összegyűléséről. Illy gyülekezet az üldöztetések szünte után sokára 325dik évben legelőször Ni- caeában tartatott. Ez volt az első közönséges zsinat, a trienti pedig az utolsó. A zsinatoknak ugyanis több nemeit különböztethetni meg. Mert vagy a püspök híja össze megyéjének papjait, melly gyülekezetét megyei zsinatnak nevezünk ; vagy bizonyos egyháztartomány püspökei gyülekeznek össze érsekökkel, és ezek tartományi zsinatot képeznek; vagy egész ország p. o. Frank- vagy Némethon püspökei jőnek össze, s ez országos zsinat; vagy végre a pápa híja meg az egész kath. kereszténység püspö- *)

*) Ap. raelek. 15, 1—30.