A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

91 s mások útbaigazítására. »Nem értem, mondá, mi a bú­csú, nem is azon szándékkal vitatkoztam felőle, mintha elvetni akarnám, de minthogy nem tudtam, mi az ő ereje, másoktól szerettem volna azt megtanulni. A mint Teczel meglátta e tételeket, mellyek csak­ugyan több egészen hamis s nem kalh. állítást tartalmaztak, tüzbe veté azokat,*) s több tételt állíta föl Luther ellen , *) A pártdüh szülte elferdítések gyakran olly általános elismerésre vergődnek, hogy idő folytával még a legmélyebb pillanatu férfiak is alig mernek kétkedni némelly tények valóságán. Ezt tapasztal­juk különösen az úgynevezett reformátió történetében, mellynek eredete és folyama körül nem egy elidősült balvélemény igényli a lelkismeretes kutatásnak fölvilágosító szövétnekét: ime, 3 szá­zad lefolyta után több olly történeti adat kerül napfényre, mclly könnyebben hagyja lélekzeni az egyház iránt buzgó kegyelettel vi­seltető katholikust. Látjuk ezt szerzőnknek e jelen 5 folyamába ik­tatott záradékából, hogy milly nehezen esik nekie utána mon­dani az eddig - Teczelről hitt — méltatlanságokat. Azonban nem rég egy czikk jelent meg ez idei Neue Sión czímú egyházi fo­lyóiratnak Februar-havi füzete 24dik számában, mellynek követ­keztében, a jeles értekezőnek történeti adatai szerint, egészen más színben tűnik föl Teczel működése és jelleme ! Előadatnak itt az úgynevezett reformátiónak valódi okai; megmutattatik: hogy Al­brecht mainzi választófejedelem nem h aszná Iá jövedelem forrásul a búcsúk hirdetését; hanem az abból eredő haszon egy részét ha meg tarta is megyéje számára, ez a római udvar méltányos engedmé­nyezéséből történt, mivel az érseki szék 10 év alatt háromszor meg - ürülvén, terhelve vala az egyházi palástokért eső tartozásokkal, már pedig ezek elengedését az óriási egyház építése miatt kívánni sem lehete. — Hogy a búcsúk hirdetésével visszaélés is történhe­tett, ezt egy őszinte katholikus sem tagadja; de hogy épen Te­czelről valók lennének azon durva botlások, mellyeket róla igen sokan hisznek, ez pártatlan okiratokból mindeddig még be nem bi- zonyítaték : ellenben hogy ő a búcsúkról tiszta s igaz fogalommal birt, bizonyítják kétrendbeli, Luther ellen intézett tételei, mellye­ket később igen alaposan be is bizonyított Az pedig, hogy X. Leo pápai bulla által kárhoztatá Teczelnek a búcsúkról; tanítás-módját, merő hazugság; mert ezen bullát még senki föl nem mutatá, a Magnum Bullarium Romanum ban nyoma sem találtatik! — Hogy Milticz Károly pápai kamarás és kiküldött békéltető Te- czelt megdorgálá, ez mitsem bizonyít ellene; mivel tudjuk hogy Milticz jól ismerő Luthernek hajthatatlan gőgös jellemét, mellyet csak az által reménylett magához hajlandóbbá tenni, ha ellenét meg­alázza. Ezen méltatlanságot maga Luther is elismerte a mélyen sér­tett, s e miatt megbetegedett Teczelhez irt levelében- Végre azon majdnem általánosan igaznak vélt állítás : mintha Luther csak az által ingereltetett volna föl, mivel tételeit Teczel, a mint azokat megkapta , tüstént tűzbe vetette, és ellenök erősen kikelt — egé­

Next

/
Thumbnails
Contents