A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Az ész mérsékléséről a religio dolgában
77 De ezek szüntelen azt mondják, hogy ők a kinyilatkoztató Isten csalhatatlanságáról mitsem kételkednek, hanem csak gyanakosznak, valljon azok kik ezen igazságokat Isten által kinyilatkoztattaknak mondják, nem csalatkoznak, vagy nem csalnak-e? Véleményünk szerint sem kell könnyen hinni az embereknek; az isteni tekintélynek pedig ok nélkül is hódolni tartozik az emberi ész; de midőn az emberi tekintély tárnokok nélkül akarja elhitetni az isteni kinyilatkoztatást, nem kell neki azonnal hódolni, mert nem ritkán csalékony. Ha tehát ezeknek hiszünk, ők, bárha némelly dolgokat nyilatkoztatna ki az Isten mellyeket az emberi ész fölfogni képes nem volna, még is igazaknak hinnék, csak hogy bizonyosak lennének , hogy az Isten, nyilatkoztatta ki azokat. Mi pedig azt már mondók, hogy a hihetőség indokai által olly világosan bebizonyítaték, mikint a keresztény religio az Istentől nyilatkoztattatott ki, hogy arról egy okos ember sem kétkedhetik. Mit kívánnak tehát többet, hogy igazaknak hihessék azokat, miket az Istentől kinyilatkoztattaknak tanít az olly észszerüleg elfogadható religio ? Ha találtatnak is a keresztény kinyilatkoztatásban némellyek, miket az emberi ész föl nem foghat, mindazonáltal ezek ollyanok, mellyeket nem épen minden ok nélkül hiszünk. Az ész ugyanis tanítja, hogy mind az, mit Isten kinyilatkoztat igaz, és hogy az, a mi eszünk erejét felül haladja még azért nem hamis; hogy az Istent illető dolgok az emberi ész korlátjain túl vannak, és csak azokat kell kétség kívül hamisaknak gondolni, mik a józan észszel nyilván ellenkeznek. Hogy pedig az igaz religionak, miilyennek mi egyedül a katholikát mondjuk, eléggé bebizonyították már sok nagy tudományu férfiak, és elismeri s megvallja minden igazságos Ítélő. habár nem keresztény is. Mert ugyanis világos, hogy mik az istenségben az egység és háromságról mondatnak, épen nem ellenmondók és ellenkezők , mivel az első az Isten lényegéhez és állatjához, a másik személyéhez tartozik ; s ezen személy nevezet is nem úgy vétetik, mint közönségesen
