A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Az ész mérsékléséről a religio dolgában
ötí az ,irás‘ értelmét, mellybe be nem hathatott; hanem inkább magáét hozza föl az igazság ellen, s nem is a mit bennök, hanem a mit önmagában helvettök lelt, teszi ellenvetésül.“ — Ugyanaz a „sz. Hároms.“ irt 6. könyv. 6- rész. igen jelesen mondja: „Az észszel egy józan, a sz, írással egy keresztény, az egyházzal ellenkezőleg egy békességes sem érzend Hasonlókat mond más helyeken is. Most tehát kérdjük Pherepont, miily arczczal állíthatja, hogy Ágoston tudta, mikép ő a kegy- s elővégzetrőli kérdéseiben józan észellenieket tanított legyen, hacsak nem véli, hogy Ágoston ezen elme és emlékező tehetségekkel egész az irigységig jeleskedő férfiú, — igen gondatlanul eszelősködött, vagy hogy az áj- tatos férfiú, hazug csaló lett volna, ki nem tudná : miket keblében bizonyos- és elhatárzottakul táplált, vagy miket szíve mélyéből hitt azokkal ellenkezőket hirdetne mások rászedésére? Ezeket mondom, hacsak Pherepon megemészteni nem akarja, kényszerül megvallani, mikép Ágoston, ki tagadja, hogy a józan ész ellen szabad érezni, — nem tudta, hogy ő tanít némellyeket, mellyek ellen a józan ész harczol; avagy ha Phereponnak úgy tetszik , hogy Ágoston hibázott ugyan az ész ellen, de nem tudta, hogy hibázott. Könnyű volna pedig megmutatnunk, hogy Ágoston se nem hibázott, sem pedig az elővégzet- s kegyrőli vitatkozásaiban észszel ellenkezőket nem mondott. De e tisztet a katholikusok közt a legtudösabb férfiak vállalták magokra, s kik nagy gonddal s bő tudománynyal megmutatták : mennyire különböznek Ágoston tanai a kálvinistákétól. Jelenleg elég legyen megjegyeznünk, mikép Ágoston még áldozópap korában irta a „hiv. hasznáról“ szóló könyvét. Azon időben pedig, midőn közte s a még nem is létezett pelagianusok közt semmi vita nem támadt a kegyről : balgatagul mondatik, hogy Ágoston a kegy- s elővégzetrőli értekezésében józan okossággal ellenkezőket tanított. Sőt inkább mind előbb mind utóbb Ágoston főgondja vala: a manichaeusok