A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)

Az ész mérsékléséről a religio dolgában

Azonban Pherepon fonák állítást fog Ágostonra, s vele is megtörtént, mi a többiekkel ; kik midőn az ellenségben keresnek rágalmazni valót, hibákat s vétkeket todöznek föl, inelíyeket azonban nem az ellenfél követe el, hanem a bíráló szeszélye költött s teremtett. Mi igazságosb lélekkel vizsgálván Ágoston szándokát, ki fogjuk mutatni : hogy semmit sem kívánhatott és tanácsolhatott igazságosabban , mint mit ő a manichaeusoktól követelt ; s egyszersm nd meg fogjuk mutatni, milly nyomossága legyen az észnek, és mikép kell annak a religio dolgában előre haladni. Mint mondók az igaz religionak isteni tekintélyből vagy is kinyilatkoztatásból kell származnia. — Mivel az Isten nem akar minden emberhez személyesen szólani, s velők az igaz religiot csudálatos módon közölni, szükséges, hogy ezek az ész tanácsa- s az emberi tekintélyhez folyamodjanak; melly segédszerek által az isteni kinyilatkoztatás igazságáról bizonyosakká tétessenek. Maga az emberi tekintély — bár milly nyomós legyen is — az ész ítélő széke elébe vonandó s megvizsgálandó; — és mi ennek az észszeli össz- vagy nemhangzásából annak erejét vagy gyöngeségét megismerjük. — Ismét az ész két utón vezethet be- nünket az isteni kinyilatkoztatás igazságának megismerésére : vagy megmutatás — demonstratio — és bel-okok által, vagy hiszékenység — credulitas — és okos meggyőzés, azaz : kül-okok által.

A manichaeusok kérkedő szavakkal édesgették az embereket religiojokhoz, ígérvén hogy annak minden titkait s ágazatjait bebizonyítják mintegy világosan megegyezőket az igazsággal , mi előtt valakitől hitet követelnének. Tudnillik, ha ez igéretöket siker követi vala, az emberek előbb ész vagyis bel-okokból megérthették azon religio igazságát, mellyet azután hittel valának hiendők ; úgy, hogy a hitnek az ész lenne alapja. A katholikusok ellenben azt vitatták : mikép előbb kell hinni hittel, hogy azután a religionak né-