A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
Gondolatok a christianismusról
225 XXV. Nómelly hittudósok igen tulcsigázták az ezen elvből : „az egyházon kívül nincsen üdv“ folyó következtetéseket : sok mások ezt kimondák a nélkül, hogy értelmét meghatározták volna ; a katholicismust ócsárlók pedig alaptalanul hiresztelik : hogy ez a kebeléből kizárt keresztényeket mind az örök tűzre kárhoztatja, sőt még azon embereket is, kikhez nem hatott el az evangeliom.—Nem hiányzanak e tárgy fólvilágosítására nézve nagy tekintélyek. Halljuk a szigorú Hourdaloue-t „Krisztus szenvedéséről“ szóló beszédében: „Szükség keresztények —mond ő — és ez nem az én, hanem sz. Jeromos véleménye, szükség lelkűnkben egy olly igazságot megalapítni, melly fölött talán soha sem tartottuk meg a szükséges vizsgálatokat, tudnillik hogy az Isten Ítéletében végtelen különbség leend a pogány között, ki nem ismeré a kér. törvényt; és azon keresztény között, ki ezt elismervén, belsőképen még is elveti; és hogy Isten követvén igazságának ugyanazon szabályait, különfélekép bánandik mind az egyik mind a másikkal. Igen is tudva van, hogy a pogány, kinek nem hirdettetett Krisztus törvénye, nem ítéltetik ezen törvény szerint, és hogy Isten, bármilly független legyen, természeti igazságosságánál fogva nem kárhoztatja őt olly törvény miatt, mellyet nem ismertetett meg vele. Ezt tanítja sz. Pál is ezen határozott szavakkal : „Qui sine lege peccaverunt, sine lege peribunt.“ — Fénélon hasonló értelemben nyilatkozik: „Sz. Ágoston — mond ő — mindig az apostol szabályára szorítkozik, tudnillik: „kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek el“ csak azok tudatnak be nekik vétkül, mellyeket megismerhettek volna“ '). Cheverus bibornok életirója beszéli, hogy ezen főpap bostoni püspök lóvén szerencsés volt néhány tisztelettel méltán illetett protestánst a katholicismusra visszavezetni, és hozzá adja: „A bostoni püspök kiváncsi volt kitudni e hiteles egyénektől, valljon olly hosszú évek alatt, ) Oeuvres de Fénélon t. I. p. 139. édit, de Lebel. XII. évfolyam. lő
